Hírek, aktualitások

Decemberi Új Könyveink II.

Nyírő József: Isten igájában

A Nemzeti Könyvtár 89. kötete Nyirő József író életműve előtt tiszteleg. Az Isten igájában című énregény új kiadása a magyar irodalmi kánon újraalkotásának újabb állomása. E könyv folytatja azt a sort, mely a Nemzeti Könyvtár 1. kötetének megjelenésével vette kezdetét.
A Nemzeti Könyvtár 1. kötete A régi ház című családregény Tormay Cécile német ajkú felmenőinek magyarrá válásáról szól. Megírása után (1914) e könyv németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául is megjelent, világsiker lett. A régi ház kiadásával az antiszemitizmussal vádolt írónőt, aki csak azért nem kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, mert időközben (1937) elhalálozott, a Nemzeti Könyvtár hangsúlyos helyen szerepeltette.

Karácsony Benő: Napos oldal

Karácsony Benő, az egykoron rendkívül népszerű, de mára méltatlanul elfeledett erdélyi prózaíró életműsorozatának első kötetét tartja kezében az olvasó. Az egyéni hangú és széles műveltségű szerző legnagyobb sikerét a Napos oldallal aratta, amelyet egyszerre jellemez mély humanizmus, pajkos, csúfondáros, játékos és sziporkázó humor, irónia, frappáns emberábrázolás, kivételes megfigyelőkészség, igényes nyelvi világ, gyengéd érzelmesség és nosztalgikus sóvárgás egy emberibb világért. Felméri Kázmérnak, a szellemes, okos és minden körülmények között emberséges főhős személyének megteremtésével Karácsony Benő örökre beírta nevét az erdélyi és egyetemes magyar irodalomba. A békebeli kisváros bohémvilágából az apai örökségként rámaradt falusi vízimalomba, majd a főváros művészvilágába és Párizsba vezet Felméri útja, hogy majd egy hosszú vargabetűvel hazatérjen oda, ahonnan vétetett. A sok nélkülözés ellenére is tud állhatatosan ember maradni, az élet napos oldalát meglátni és azt értékelni, ebben példát mutatva az elanyagiasodott, elhidegült, a jót és szépet már észre sem vevő mai kor emberének. Az ízes stílusban megírt regényt az eredeti erdélyi helyesírással, betűhíven adjuk most közre, pótolva az elmúlt fél évszázad alatt cenzúrázott részeket is.

Hankiss János: Magyar géniusz

A magyar lélek tükrözője.

Somogyváry Gyula: És mégis élünk

Somogyváry Gyula regénye szinte teljesen történelmi tényeken alapul. Egy testvérpár romantikus szerelmi történetében hazánk egyik legtragikusabb – és egyben legfelemelőbb – korszakát idézi fel, az 1920-21-es éveket. Trianon döntéshozó urai Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni – a háborúban ugyancsak vesztes – Ausztriához. De akadt egy maroknyi népesség, amely fellázadt az igazságtalan döntés ellen. Egyetemisták, gazdalegények veterán frontkatonák, volt különítményesek, magyarok, németek, horvátok harcoltak az országrész megmaradásáért. Hősies küzdelmük a híres, kikényszerített népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult. Az És mégis élünk lélekemelő története az igaz hazafiság regénye.

Wass Albert: A funtineli boszorkány 1.

Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli, végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

Wass Albert: A funtineli boszorkány 2.

Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert: A funtineli boszorkány 3.

Petőfi Sándor: Petőfi Sándor és Arany János levelezése

Sok oka van annak, hogy jó dolog magyarnak lenni – ezek között nem a legkisebb, hogy az ember eredetiben olvashatja Petőfi Sándor és Arany János verseit. Ennyi idő távlatából már nyugodtan elmondhatjuk: ez a két zseniális ember soha el nem avuló életművet alkotott. Mi, akik őutánuk születtünk, gazdagabbak vagyunk általa, mint azok, akik nem érték meg a színrelépésüket.

Ady Endre: Válogatott versek

Ady Endrével az ember először az iskolában találkozik, ahol, ha szerencséje van, jó magyartanártól hall jó gondolatokat róla, ha nincs szerencséje, rossz tanár mellett lapozza tovább az irodalmi olvasókönyvet. Nekem ez ügyben szerencsém volt, mégsem ez volt az igazi találkozás. Arra akkor került sor, amikor otthon, bogarászván az otthoni könyvek között, kezembe akadt egy Ady-kötet, belelapoztam, és szinte mellbe vágott, amit ott találtam.

Saját, kamasz magam elöl is eltakart önmagammal találkoztam.
Most már tudom: Adyt olvasva mindenki így jár, aki nyitott szívvel fogadja. Hiszen ez az igazán nagy művészet varázslata: az igazi, önámításoktól, felvett szerepektől mentes önmagunkkal való találkozás katartikus élménye.

Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái

Munkácsyt Andorai Péter alakította abban a Mednyánszky című filmben, amit Szőnyi G. Sándor rendezővel csináltunk Szabó György forgatókönyvéből. A festő feleségét Kovács Mária alakította remekül. Mednyánszky László festőművész életének egy-egy periódusát eleveníti fel a film, aminek operatőre voltam, benne azzal a jelenettel is, amikor Mednyánszky elvetődik Munkácsy legendásan elegáns és a potenciális megrendelők, a finom közönség számára is nyitott műtermébe, Párizsba. A műterem – természetesen – díszletben épült újjá, de mindent elkövettünk, hogy azt az atmoszférát visszaadjuk a filmen, amilyen akkor, a millenniumi időkben lehetett. Mint sok beszámolóból tudhatjuk, Munkácsyné, Cécile Papier olyan jól “adta el” a férjét, hogy annak más teendője sem maradt, mint festeni, alkotni, s minden más teendőt ellátott – köztük az üzleti típusúakat is – a ház francia asszonya.

Jókai Anna: Ne féljetek; Godot megjött; Ima Magyarországért

“Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem.”

Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos

ERUM NOVARUM címmel XIII. Leó pápa 1891-ben enciklikát adott ki. Összefoglalta benn a kor tudósainak, szellemi embereinek tanulmányait arról, hogyan fésülhető össze a szocializmus (kommunizmus) és a kereszténység, az egyház. Nagyon sok filozófus, író, társadalomkutató úgy látta, hogy a Marx-Engels által vizionált imperializmus ellenszere lehet a keresztényszocializmus. A magántulajdon eltörlése. A munkásosztály és a parasztság felemelése, az osztályharc megszüntetése. A szociális tevékenység minden elé helyezése. Az elesettek felkarolása. A kizsákmányoló tőkések elzavarása – mindez az egyház részvételével. Miért ne lehetne a szocializmusban élő ember istenhívő? Miért ne lehetne összeházasítani azt, ami értékelhető a marxizmusban, Jézus Krisztussal? A marxi értelemben vett szocialista államrendben miért ne lehetnének templomok, bazilikák, püspökségek, és egyáltalán – a kommunista utópia miért helyezkedne szembe a vallással? Jó, ebben az esetben ki kell dobni a hajóról a dialektikus materializmus több tonnányi csomagját, dobjuk hát ki! Lelkes csoportok jöttek létre, mozgalom – miközben a kapitalizmus haszonélvezői nevettek az egészen, úgysem lesz ebből semmi. És nekik lett igazuk. Egyelőre. De ki tudja, mit tartogat még a jövő?

Csoóri Sándor: Eltemethetetlen gondok

Bevezető test- és lélekközelből
Az ő halálával a magyar irodalom egy meghatározó korszaka lezárult, s bizonyára újabb fejezet indult el.
Amikor az ember még ilyen terheket is cipel a társa elvesztésén kívül,
nehéz megszólalni. Milyen műfajban lehet elmondani mindazt, amire már csak múlt időben gondolhatunk – a közös életünket? Talán elmesélni?
Eligazításul Sándorról, ahogyan én ismertem: Nagyon sokan bántották, mert nem fért el a kötelező keretek között, de igazán megsérteni vagy megalázni nem lehetett, nem sikerült senkinek,
mert az ő igazsága mélyről jött, nagyon mélyről!

Bayer Zsolt: 1100 év Európa közepén

Bayer Zsolt aprólékosan bejárta a létezhetetlent. Több mint húsz éve olyat tett, mint kevesen. Elindult a csodaszemű Nemes Tibor operatőrrel, és megállt minden élőnél. Ezért is sokáig tartott az út. Élő itt maga a táj, a házakon az ereszték, a falusi templomokban a harang. És élővé válnak a hely egykori történései. Megszólalnak, beszélni kezdenek a csonka várfalak, a kopjafák, az utcakövek. Embert nem állít meg, hogy kérdezzen – ember helyett beszéljen az emberi. Szólaljon meg az egykor e helyt kocsmából kifordult vers, éledjenek fel újra régi regék falvakról, hegyekről, várakról. Most Bayer Zsoltot nem érdekli az Ember. Az érdekli, ami összerakja az Embert. A történelme, a hitvilága, költészete, teremtményei, a legendák, a valósággá szépült álomvilág. Ember mondhat nagyot, emlékezhet rosszul – a kövek, az óriásfák, a szív alakú sírok nem. Azok csak pontosan idézhetnek fel mindent. Embert lehet várbörtönbe zárni, egymás ellen uszítni, de ettől kevés lenne a példabeszéd. Példásabb jó pár legyilkolt székely nevének felsorolása, mint a dokumentalista magyarázat.