Kollár Árpád: Mire jó egy lyukas zacskó?
Mire jó egy lyukas zacskó? Lehet belőle kapucni, napernyő, ejtőernyő, vitorla? Vagy valami egészen más? Kollár Árpád meséje játékosan, nem didaktikusan irányítja rá a gyerekek figyelmét a környezetvédelem és az újrahasznosítás fontosságára.Ha követjük a nyughatatlan szél útját, végül az is kiderülhet, hogy még egy lyukas zacskó is jó lehet valamire…Papírszínház-mese 4 éves kortól
Saly Noémi : Micsoda népek…
Keveseknek adatik meg, Budapesten meg pláne: születésem – 1956 – óta ugyanabban a lakásban élek. Gyerekként, amikor az ember a szavak bűvöletében él, és a világ birtokba vételének szinte mágikus módja a dolgok megnevezése, a másik nevének megtudása, gyakran faggattam nagyanyámat és a ház öregeit: hogy hívták azokat, akik előttünk itt laktak? Tizenkét évesen beírtam ezeket az információkat egy ronda szürke, spirálos noteszbe.
2017-ben a Budapest 100 eseménysorozatának középpontjába a rakpartok kerültek. Hajdan gyönyörű házunk a világörökség része, Hauszmann Alajos alkotása, nosza, tárjuk ki a kaput mi is arra a két napra. Előszedem a szürke noteszt, annyi mindent tudok a lakókról, gyerekjáték lesz az egész.
Aztán megnyitottam az Arcanum portált a neten, mondván a gépnek: Döbrentei utca 8., kis szógám, szimat! És szörnyen elszégyelltem magam. Jóságos ég, hiszen nem tudok én semmit. Zúdultak rám a nevek, a történetek, drámák és vígjátékok, elképesztő kavargásban ez az egész ótvar, gusztustalan, rossz emlékű huszadik század.
A hatalmas anyag láttán ijedtemben a megoldást is kitaláltam: én leszek a házvezetőnő, és kiteregetem a ház szennyesét. A látványterv enyhén szólva puritán volt. A/4-es lapokra nyomtattam az életrajzokat meg a képeket, a kapualjba került az épület és a két háztulajdonos család története, az orsótér aljába szárítóköteleken, lepedőkre tűzve, illetve – ahol pontosat tudtam – az ajtók mellé erősítve pedig az én régi szomszédaimé.
Miután csaknem egy egész csomag nejlon irattasakot és vagy két marék ziherejsztűt elhasználtam, rögtön el is dőlt, hogy ebből könyv lesz, hiszen már nincs is vele olyan sok munka – ajaj, dehogynem, rengeteg lett. Úgyhogy csak most, két év elteltével tudom végre újból azt mondani: kerüljenek beljebb, ismerkedjenek meg a mi tabáni bérházunkkal.
Finy Petra : Marlenka
Marlenka imádja a nárciszt. Nem csak a virágot. Bár már három felnőtt gyereke van, vonzza magához a narcisztikus személyiségeket, és gyenge ahhoz, hogy ellenálljon nekik. De vajon miért viselkednek furcsán Marlenka felnőtt gyermekei? Miért tör az asszonyra rosszullét a Városmajor egyes pontjain? Az 1944 telén a városrészben történt tragikus események Marlenka családjának több nemzedékére kihatnak. A gyógyuláshoz pedig több nemzedéknyi idő szükséges.Finy Petra legújabb regénye identitástörténet: főhőseinek hosszú utat kell bejárniuk ahhoz, hogy rájöjjenek, kik is ők valójában. Marlenkának és gyermekeinek meg kell dolgozniuk a boldogságért és a szerelemért, ám a harmónia még így is törékeny marad.
Szécsi Noémi : Mandragóra utca 7.
Böszörményi Gyula : Kucó és más életszilánkok
Böszörményi Gyula József Attila-díjas író 1964-ben született. Aztán valamicskét élt családban, de leginkább kórházakban, egészségügyi intézetekben, szociális otthonokban múlatta az időt. És közben írt. Megírta, amit látott, hallott, tapintott, érzett. Mi pedig most csokorba szedtük önéletrajzi írásait – íme.
Tamás Zsuzsa : Kicsi Mimi iskolás lesz ( Kicsi Mimi )
Kicsi Mimi azon mesehősök közé tartozik, akikkel múlik az idő. Épp elkezdte az óvodát, amikor megismertük, most pedig mint iskolás nagylánytól veszünk tőle búcsút.A sorozat hetedik kötetében először az óvodai búcsúztatóra, majd az iskolai évnyitóra készülhetünk együtt Mimivel. A mesék a már megszokott érzékenységgel mutatják be mind a búcsúzást, mind az izgalmakkal teli kezdeteket, és bizonyítják, az ünnepek nemcsak ajándékokról és szép ruhákról szólnak, hanem arról, mi van a szívünkben.Tamás Zsuzsa legújabb meséi nemcsak a Kicsi Mimi-rajongóknak nyújtanak segítséget, hanem minden, óvodából iskolába lépő kisgyereknek.
Kalandra fel!
Olvasni élmény. És óriási erő!Igen, olvasni egyben a leghasznosabb szórakozás is. A könyvek szeretete, a jó olvasáskészség valóságos szuperhőssé avat.
Gyermekeink hamar kiemelkednek a korosztályukból, és minden akadályt könnyebben vesznek.A Kalandra fel! kedvcsináló olvasókönyva könnyed, élménnyel teli olvasásért.Alsó tagozatosoknak szól. Azoknak, akik most birkóznak a betűkkel, és azoknak is, akiknek már van olvasási gyakorlatok, de szívesen olvasnának még könnyedebben. A nyúlfarknyi versikéktől a néhány oldalas mesékig sorakoznak az olvasnivaló. Így minden gyermek megtalálja benne a maga sikerélményét.Könnyű olvashatóság, humor és jó történetek.Mindez lebilincseli a gyerekeket, és igazi örömméteszik az olvasást.Szívből ajánljuk minden tanító és szülő figyelmébe!
Használják és ajánlják szeretettel 5-10 éves gyerekek szórakozására,
hogy ne küzdelem, hanem öröm és siker legyen az olvasás!
Tipp: bátran olvassák újra, akár sokadszor is a kedvencüket!Kalandra fel! Vesd bele magad újra és újra!„A megkapó szereplők mellett az életszerű tanulságok is szerethetővé teszik ezeket a történeteket az alsós korosztály számára.” – Sutyák Margit tanítónő„Az ilyen versek segítenek játszva és kacagva tanulni. Öröm olvasni, öröm hallgatni.”
– H. Varga Erzsébet, óvodapedagógu Felolvasásra 4 éves, önálló olvasásra 6 éves kortól ajánljuk!
Maksai Kinga : Erik és a legfelső utáni emelet (Névtelen Világ 1.)
Ahogyan a regénysorozat következő köteteiben, ebben is egy gyerekcsapat igyekszik megoldani különféle tudományos-technikai jellegű rejtélyeket. Mikor az egyik gyerek, Erik eltűnik, és a rendőrség tehetetlen, az iskolatársai kezdenek nyomozni utána. Kiderül, hogy Erik az eltűnése után is folytatja a Névtelen Világ számítógépes játékot…- Na nézzük! – huppant le a forgós székére Liza, és bekapcsolta a Névtelen Világot. – Huszonhatos körzet – és már bele is nagyított a térképbe.”Az egész még szeptemberben kezdődött, amikor Erik már néhány hónapja játszott a Névtelen Világ 1.0-val. Egyik este kapott egy üzenetet, hogy kiválasztották a játékosok közül. Ekkor még azt hitte, hogy a szokásos kamu dologról van szó, vagy valami számítógépes vírus támadta meg a gépét.
Ám mikor Erik eltűnik, felgyorsulnak az események: a nagyszájú Rája, a filmmániás Bazsi, a természetfeletti dolgokért rajongó Noel, az extravagáns Liza és az okos Dorka akcióba lép…A Merítés-díj 2018 Ifjúsági irodalom győztes művének, a Mia és Majának alkotójától!
Bajzáth Mária : Én, senki, segítség
Bajzáth Mária mesepedagógus nagy sikerű Népmesekincstár-sorozata a várva várt, kiskamaszoknak szóló népmese-válogatással bővül. Az Én, senki, segítség című könyv – címében hordozva az erre az életkorra igencsak jellemző problémákat – meséivel a 9 éves és annál idősebb korosztályt szólítja meg, és nekik kínálja, ha nem is a megoldást, de a mese felszabadító erejét, legyen szó közös mesélésről vagy önálló olvasásról.A Népmesekincstár negyedik kötetébe olyan népmeséket válogattam, amelyek kifejezetten a kiskamaszokat érdeklő témákról szólnak. Ebben az életkorban ugyanis épp olyan nagy szükség van a jókor, jól elmesélt népmesékre és a mesehallgatás semmivel sem pótolható meghitt, örömteli élményére, a mesélő felnőtt személyes jelenlétére, a kölcsönös, fókuszált figyelemre, mint kisgyerekkorban.
A kamaszkor küszöbén álló gyerekek már szenvedélyesen vágynak arra, hogy megismerjék és megértsék a világot. Néha azonban eltévednek a kérdések és a rengeteg lehetséges válasz útvesztőjében. Ám ha a felnőtt odafigyel rájuk, pontosan érzi és érzékeli majd, mikor lehet elővenni a mesekönyvet, és elolvasni vagy elmondani egy-egy mesét.
Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója.
Kóczé Angéla – Neményi Mária – Szalai Júlia : Egymás szemébe nézve
A roma politika intézményesülésének sikerekkel, megtorpanásokkal és nemegyszer kudarcokkal kísért története fontos, ám kevéssé ismert időszaka az elmúlt fél évszázad hazai politikatörténetének. Meggyőződésünk, hogy ez a történet nem írható meg szereplőinek közelebbi megismerése nélkül. Értékválasztásaik, lépéseik és döntéseik lényeges hatással voltak mind a roma kérdéssel kapcsolatos közbeszéd alakulására, mind a roma politika fordulatait jelző eseményekre. Megszólaltatásuk, emlékeik felidézése pontosítja és árnyalja az eseménytörténetet, közreadásuk fontos hozzájárulás ahhoz, hogy a roma politika története a társadalmi, politikai diskurzus megkerülhetetlen részévé válhasson.A romákat érintő társadalmi kérdések alakulását felidéző bevezető tanulmányt a roma politika egymásra következő generációinak képviselőivel készült személyes interjúk elemzése követi, majd közreadjuk az interjúk alapján kirajzolódó legfontosabb témaköröket megvitató roma és nem roma szakemberek és politikusok részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetések szerkesztett leiratát. Kötetünket a felvázolt történet reprezentatív dokumentumainak gyűjteménye és a szereplők rövid életrajza egészíti ki.
Pál Dániel Levente : Egy ember nyolcadik kerülete
És elhagyta az Úristen a nyolcadik kerületet… magukra maradtak az emberek, ők pedig szembenéznek történeteikkel, szenvedélyeikkel, aljasságaikkal és jóérzéseikkel. Az Úr nyolcadik kerülete című kult.könyv folytatása szenvtelenebb, keserűbb, földhözragadtabb. Olyan, amilyen mi vagyunk: emberi, túlságosan is emberi.
Harcos Bálint : Dorka és az elgurult gomb
Három klasszikus szépségű, nagyobb lélegzetű mese, mindhárom az elalvásról – illetve az el nem alvásról – szól. Dorka babáján el kell csavarni egy gombot, hogy lecsukódjék a szeme, ám egyik este eltűnik a gomb, a baba pedig nem tud elaludni. Elindulnak együtt az éjszakába, hogy megkeressék a gombot.A kisiskolás Mirkó legjobb barátja Tinta, a fülesbagoly. Amikor Mirkó alszik, Tinta fenn van – napközben viszont Tintának van csukva a szeme. Mirkó nagyon vágyik rá, hogy egymás szemébe nézhessenek. Kinyitja-e végül Tinta a szemét?A harmadik történetben Ábel és Panni egy nyár végi éjszakán eltűnt állatkájuk után erednek. A titokzatos nyomok a padlásra vezetnek, ahová egy eddig sosem látott lyukon keresztül vezet az út…Költői szépségű, anderseni mélységű, jótékony mesék az éjszaka csodáiról – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Mándi Iván : Csutak és Gyáva Dezső (Csutak 4 )
Csutak egy különös kiskamasz, akivel mindig történik valami, és nem egészen olyan, mint amilyennek a felnőttek a gyerekeket elképzelik, de az biztos, hogy Csutak mindig a jó oldalra áll… Ez a történet is lírai és humánus, ezúttal a bátorságról és a gyávaságról ír a szerző bravúrosan, fordulatos cselekményeken keresztül vezetve hősét.
Csipkerózsika
Csipkerózsika története a klasszikus tündérmesék közül az egyik legismertebb. Az elátkozott királylány mély álomba zuhan a királyi udvar népével együtt. A varázslatot, száz esztendő elteltével, egy bátor királyfi csókja töri meg.Papírszínház-mese 5 éves kortól
Réthy Apollinár : Csíksomlyói kalauz
A székely nép mindig mélyen vallásos és erkölcsös volt. Hite és erkölcse felett anyai szemmel őrködött a székelyek Nagyasszonya. Szűz Mária Anyja volt e sokat szenvedett népnek, s e nép gyermeke volt a sokszor felkeresett Anyának. Ma mintha a szent Szűz nem vigyázna reánk: hitünkben meginogtunk, erkölcseinkben meglazultunk. Nem csoda: a székely nép már nem borul le oly mélységes hittel és bizalommal kegyszobra előtt, mint régente. Pedig a székely népnek manapság van a legnagyobb szüksége a Szűz Anyára, anyai szívére, anyai kezére, anyai szemére, anyai könnyeire, anyai imájára.
E Kalauz vissza akarja vezetni az eltévedett gyermeket a mindig megbocsátó, irgalmas Anyához, hogy az ő karjai közt megint vallásos és erkölcsös legyen a székely nép, mint régebb volt. Adja Isten!
Csíksomlyó, 1924. március 25-énP. Réthy Apollinár, ferences atya 1924-ben állította össze a könyvét. Az imakönyv sok közismert ősi imát és éneket tartalmaz, de találhatók benne olyanok is, amelyek az idők folyamán feledésbe merültek.
Majoros Nóra : Bors beköltözik
Egyedülálló ez a kötet, ugyanis benne a mesék nagy nyomtatott betűkkel vannak szedve, így az alsó osztályosoknak az olvasástanulás kezdeti fázisában kitűnő gyakorlási lehetőség, a felfedezés örömét kínálja. A könyv azonnali olvasási sikerélményt nyújt, és a diszlexiás gyerekek is könnyebben olvassák. Az olvasással nem iskolai keretek között ismerkedő gyerekek is betűzgethetik, hiszen ők a nyomtatott nagybetűket ismerik. Majoros Nóra kedves, szellemes szövegei pedig garanciát jelentenek a minőségre.
A BETŰZGETŐ KÖNYVEK sorozat második kötetében Borz két meséje olvasható.
Hogy fogadják az erdei állatok Róka barátját? És milyen a tökéletes születésnapi ajándék?
Borbély László : Bilincstörők
Borbély László hősei általában esendő kisemberek vagy művészek, sportolók, bűnözők, akik mániákusan próbálnak megszabadulni, kitörni az őket szorongató élethelyzetekből, hogy aztán szinte mindannyian elmondhassák: „Napról napra élünk. Semmi jó nem történik ebben a nagy büdös demokráciában. Másutt a demokrácia olyan erős, mint egy krokodil. Nálunk még gyíknak sem nevezhetném. Komolyan mondom! Ráadásul a gyíkot hiába eteted, abból sohasem lesz krokodil.”
Keresztutak villannak fel, ahonnét lefelé sodródni mindig könnyebb, mint helytállni. A novellák néha lezáratlan sorsokat ábrázolnak, de az igazán lényeges így is megmutatkozik az emberi természetben. Az élet sokféle színtereinek izgalmas konfliktusai köszönnek vissza ezekben az írásokban, amelyek néhol fájdalmasan, néhol derűsen szólnak a felszabadulás bűvöletéről és valóságáról.
BORBÉLY LÁSZLÓ író, hírlapíró 1968- ban született Budapesten. 2002-ben Az antikvárius című tárcanovellával nemzetközi nagydíjat nyert az Európai Tárca-Visegrádi Tárca 2002 pályázaton. Azóta folyamatosan jelennek meg novellái, riportjai, kisregényei.
Isaac Asimov
Az Űrvándor / Az aszteroidák kalózai (Űrvadász/ Űrvándor 1-2)
Az emberiség gyarmatosította a Naprendszert, és a Föld egyre inkább a külső bolygóktól függ, miközben az aszteroidaövezet kalózai is folyamatos fenyegetést jelentenek rá. Amikor a Marsról érkezett élelmiszerek rejtélyes haláleseteket okoznak, a Tudományos Tanács legfiatalabb tagját, David Starrt küldi a Marsra, hogy felderítse a gyilkosságok indítékát, de David egy sokkal nagyobb titokra bukkan a kietlen bolygó mélyén. Útja később a kisbolygóövezetbe viszi, ahol a szülei egy kalóztámadásban életüket vesztették, ám ekkor már nem csupán néhány halálesettel kell számolnia, hanem talán a Föld sorsa is rajta múlik…
A Paul French álnéven írt ifjúsági sorozat Isaac Asimov könnyed és kalandos oldalát mutatja meg, miközben nem ad fel semmit a klasszikus science fiction tudományos igényességéből és a szerzőre jellemző sodró és világos stílusból. Az első két könyv, Az Űrvándor és Az aszteroidák kalózai most közös kiadásban, új fordításban jelenik meg.
Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor: Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019
Génszerkesztett madarak, emlékektől betépő fiatalok, lelkekre éhes bánya, menekülő szörnyek, esőmágia, valóságból kifakuló emberek, farkasok, polipok és macskák: a tavaly indult antológiasorozat idei kötetében tizenhat különös és izgalmas novella található ismert és új szerzőktől.
Láng Anna : Az erdő állatai
Szelíd szarvas, szorgos mókus, ravasz róka… Milyen állatokkal találkozhatsz az erdőben? Lapozgasd a könyvet, és megtudhatod!
Az erdő állatai lapozó 20 oldalon ismerteti meg a gyerekeket az állatokkal magyar és angol nevükkel együtt .
Miklya Luzsányi Mónika: Az ecsedi boszorkány
Az ecsedi boszorkány nem más, mint a híres törökverő, Török Bálint utolsó leszármazottja, Török Kata. Mi volt az alapja a boszorkányság, a szerelmi bűbáj, a vérfertőzés, a gyermekgyilkosság vádjának, aminek következtében 1614-ben teljes vagyonelkobzásra és fővesztésre ítélték ezt a tündöklően szép, életvidám fiatalasszonyt? Valóban olyan lánglelkű hős volt-e Török Bálint, amilyennek olvasmányainkból megismertük? Milyennek látta őt a felesége, hogyan élt a korabeli celebpár, és milyen lehetett egy nagyasszony élete egy törökverő hős oldalán?
Mintha sötét átok vonulna végig Török Bálint és leszármazottai életén: halálos szerelmek, cselszövés, gyilkosság, orgyilkosság, árulás kíséri őket generációkon át. Mámoros szerelmi légyottok és összeesküvések plasztikusan ábrázolt regénye Miklya Luzsányi Mónikáé. Alapos kutatómunkájának és írói fantáziájának köszönhetően a magyar királyság vérzivataros századainak szereplői elevenednek meg a könyv lapjain: Török Bálint és felesége, Pemfflinger Kata, dédunokájuk, Török Kata és nyíltan titkos szerelme, Báthory Gábor, a későbbi erdélyi fejedelem; Bethlen Gábor, Báthori ellenlábasa, Bocskai István, a hajdúk vezére vagy épp Nádasdy Tamás nádor – s mellettük megannyi szolga és közrendű valós alakja bontakozik ki, miközben elénk tárulnak a török idők babonákkal és átkokkal terhes mindennapjai is. A szexuális aktusok, a bájolások leírásaihoz a Török Kata és társai ellen folytatott boszorkányper korabeli jegyzőkönyveinek részletekbe menő tanúvallomásai szolgáltattak alapot. A két szálon futó cselekményből nem csak Török Kata és Báthory Gábor titkos szerelmét ismerhetjük meg, hanem dédszüleinek történetét is, amely aztán megpecsételte az ecsedi boszorkány sorsát.
A vakok és az elefánt ( Papírszínház)
Egy napon a vakok falujába elefánt háton egy utazó érkezett, miután az emberek még sosem találkoztak elefánttal, megkérték a falu hat bölcsét, hogy írják le nekik az állatot. A bölcsek sorra végigtapogatták, de mindannyian, annak csak egy-egy részletét ismerték meg, és az alapján alkották meg véleményüket.Ez a régi tanmese emlékeztet mindannyiunkat arra, hogy amikor az igazságot keressük, nemcsak másokkal, hanem önmagunkkal szemben is legyünk kritikusak, hiszen ha csak egy nézőpontból közelítjük meg a világot akkor valószínűleg téves következtetésre jutunk.
Jules Verne : A tizenöt éves kapitány
A szerző 1878-ban írt romantikus kalandregénye most a fekete kontinensre kalauzol el. A főhős, Dick Sand talált gyermek, akit egy bálnavadászhajó derék kapitánya vesz magához, és ügyes hajóinast farag belőle. Egy vadász-szerencsétlenség következtében a Csendes-óceánon kapitány és legénység nélkül maradnak az utasok. Egyedül a tizenöt éves Dick tudására számíthatnak, aki a viharral is derekasan megküzdve elkormányozza a hajót Dél-Amerika partjaihoz. Már a szárazföldön folytatják útjukat, amikor kiderül, hogy Negoro – Samuel Veron földrajztudós gyilkosa – ármánya folytán valójában Afrikába kerültek. Rabszolgakereskedők fogságába esnek, ahonnan csak nagy nehézségek árán tudnak kiszabadulni. Az életveszélyes kalandok után újra hajóra szállnak, hogy elérjék céljukat.
Láng Anna : A tanya állatai
“Csibe, malac, bárány… Milyen állatokkal találkozhatsz a tanyán? Lapozgasd a könyvet és megtudhatod!
A tanya állatai lapozó megismerteti a gyerekeket az állatokkal magyar és angol nevükkel együtt.”
Leiner Laura : A Szent Johanna gimi ( Kalauz )
A Szent Johanna gimi-sorozat elindulásának tizedik évfordulójára új kiadásban jelenik meg az SzJG Kalauz, ami többek között tartalmazza Reni levelét Corteznek, a szereplők adatlapjait, érdekességeket és gyakran ismételt kérdéseket a sorozatról, zene- és könyvlistákat, Leiner Laura elő- és utószavát, valamint a nyolc kötet legemlékezetesebb jeleneteit.
Kiss Anna : Aranyalma
„Gyermek. Valami más. Szakrális lény” – e szavakkal a felnőttek lelkiismeretéhez fordult korábban a könyv szerzője. Mindig is megtisztelte gyermekolvasóit azzal, hogy nem képzelte őket annyival butábbnak, amennyivel kisebbek a felnőtteknél. Hitte, hogy az ő horizontjuknak megfelelően, de a legjobbat érdemlik. Ezért összegyűjtött versei kétkötetes könyvéhez, a Gyolcshoz mintegy a harmadik kötetnek szánja az Aranyalmát. Azzal egyenrangúként.
A sok évtizeddel ezelőtt külön-külön kötetekben megjelent verseknek, versprózáknak mostani egyben-látása különleges élményt nyújt mind a Kiss Anna-világban már otthonosan mozgó, mind pedig az abba most csöppenő olvasóknak – kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Háy János : Alfabéta és a negyvennégy rabló
Háy János egy egészen különleges műfajú, bűbájos humorú, kalandos könyvet alkotott nagyóvodásoknak, kisiskolásoknak, és nem utolsósorban a szüleiknek, amikor megszületett meseábécéje, az Alfabéta és a negyvennégy rabló. Főhőse, Peti nemcsak kíváncsi, de nagyon bátor fiú is. Nem riad vissza egy titkos összeesküvéstől sem, amiben egy föníciai terrorista, Alfabéta, és még Peti szülei is nyakig benne vannak. Sorban kopog be egy bérház ajtajain, hogy kiderítse, melyik mögött ki lakik. Így találkozik az ájtatos manóval, a dzsigolóval, sőt még egy Yetivel is!„Amikor hétfőn reggel a papája elvitte azon a márkája nem látszik autón, már semmit nem mondott a titkos összeesküvésről. Semmit nem árult el Alfabétáról és a negyvennégy rablóról. Csak annyit mondott, hogy a hétvégén megtanult olvasni, s hogy mindent el tud olvasni.”Maros Krisztina lélegzetelállítóan szép és humorral átitatott illusztrációit nézegetve és a meseregényt olvasva mindenkinek ugyanolyan gyerekjáték lesz megjegyezni a betűket és elsajátítani az olvasást, mint Petinek.
Marék Veronika : Alfa bácsi titka
Marék Veronika amellett, hogy írta és rajzolta Boribont, Kippkoppot és a többi jól ismert figurát, számtalan rövidebb-hosszabb mesét írt, amelyek különböző gyerekújságokban jelentek meg az elmúlt 50 évben.
Így született meg A bohóc és a kismajom után a Marék Veronika mesél-sorozat második kötete, az Alfa bácsi titka, amelybe óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló történeteket válogattunk – egy marékkal.
Ebben a kötetben csupa-csupa hétköznapi, „igaz”, és úgy is mondhatnánk, „retró” mese van: a kalóz nagypapáról, a titokzatos Alfa bácsiról, balatoni nyaralásokról és táborozásokról, pesti bérházakról, áruházról, rádióról, televízióról – ezúttal Baranyai (b) András rajzaival.De a gyerekek régen is ugyanolyanok voltak, mint ma – amit pedig Marék Veronika tud, az tényleg időtlen.
Finy Petra: Akkor is
Salamon Sára tanárnő nemsokára negyvenéves lesz. Két gyermeket nevel, szereti a munkáját, és úgy hiszi, a házasságával is minden a legnagyobb rendben. Egyik reggel a férje, mindenféle magyarázat nélkül, fogja a bőröndjét, és elköltözik. Az új barátnőjéhez.
Kire számíthat ebben a helyzetben Sára? A túlérzékeny anyjára, aki kerüli őt? Két koraérett, kicsit furcsa gyermekére? Három barátjára, akik egyben a kollégái is, ráadásul az egyikükkel több mint sajátos a viszonya? Esetleg a mogorva szomszédra, aki már többször fel akarta jelenteni hangoskodó gyermekei és a lépcsőházban lévő rendetlenség miatt? Netán egy beteg, kómában fekvő férfira, akivel még soha nem beszélt, viszont rendszeresen bejár hozzá a kórházba felolvasni?
Finy Petra, Madárasszony című regényének hagyományait követve, most is egy fájdalmasan nehéz női sorsot mutat be. A stílus azonban időközben változott: könnyedebb, mégis karcosabb, szókimondóbb lett, ahogyan az írónő is, aki főszereplőjéhez hasonlóan szintén nemsokára betölti a negyvenet.
Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát
Mi történik egy meseterápiás csoportban? Miben különböznek a saját élményű mesecsoportok más önismereti csoportoktól? Elsősorban abban, hogy a mese veszi át a terapeuta szerepét: biztonságot teremt, vezet, kérdez, tükröz, állít és megfejtésre váró, indirekt tanácsokkal látja el a csoport tagjait.
Boldizsár Ildikó tizenhárom év csoporttapasztalatait gyűjtötte össze új kötetében. Gyermekeknek és felnőtteknek vezetett 2-10 napos csoportok történetein keresztül mutatja be, hogyan segítettek a teremtéstörténetek, állatmesék, varázsmesék a legnehezebb helyzetekben: gyermekotthonokban, börtönökben, betegségekben, gyászban és reménytelenségben. A kötet második részében pedig egészséges felnőttek önismereti munkájába pillanthatunk be különféle típusú mesecsoportokon keresztül.
Kádár Lajos: A Doni halálbánya
Kádár Lajos A doni halálbánya című I. világháborús naplója 1936-ban jelent meg az Athenaeum Kiadónál Móricz Zsigmond erkölcsi támogatásával és Zilahy Lajos elismerő előszavával.
Az elsőkönyves szerző műve hiányt pótol, mert az I. világháborús visszatekintések, naplók szerzői kivétel nélkül a polgárságból, a középosztályból kerültek ki. Kádár Lajos harctéri naplójának megjelenéséig nem volt könyv, amely a világégést alulnézetből, a szegényparaszt bakák szemszögéből ábrázolta volna.
Kádár Lajos könyve nemcsak szociológiai, társadalomtudományi szempontból fontos, mint a magyar múlt elveszett, így meg nem ismerhető része, hanem mint irodalom is elsőrangú.
Móricz Zsigmond 1936. december 6-án, a Pesti Naplóban megjelent, A magyar hadifogoly című recenziójában megerősítette Zilahy véleményét a napló értékéről, egyediségéről. „[…] a tömérdek szellemi foglalkozású ember vallomása után megjelenik itt egy tősgyökeres paraszt baka. Nyolcszázezer földmíves magyar szenvedett a hadifogságban, ez az egy fiú egymaga közli a típust.” Tatay Sándor szerint e könyvet „szokatlanul tiszta magyarsággal írták”. Mónus Áron úgy látja, hogy “a sok háborús visszaemlékezés közül messze kimagaslik Kádár Lajos elbeszélése.
Az új kiadványt kiegészíti Kádár Lajos fényképe, Móricz Zsigmond, Mónus Illés és Tatay Sándor egykori kritikája és Medvigy Endre utószava. Zilahy Lajos előszava ma is számíthat az olvasók érdeklődésére.
Fodor Marcsi– Neset Adrienn : 50 elszánt magyar nő
Ötven magyar nő, akikről utcákat, tereket, bolygókat neveztek el, ám a tankönyvek sokszor meg sem említik őket. Ötven nő, akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nők, akik a leleményességüknek és a kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség.
Izgalmas életutak, példaértékű történetek múltból és jelenből – a jövőnek.
100 mese Mátyás királyról
Ki ne hallott volna a világ legigazságosabb uralkodójáról, a furfangos Mátyás királyról? Mátyásról, aki óvja a szegényeket és elesetteket, móresre tanítja a dölyfös hatalmaskodókat, és jót nevet, ha valaki még az ő csavaros eszén is képes túljárni? Gazdagon illusztrált kötetünkben százat gyűjtöttünk össze a legjobb Mátyás-történetekből, köztük olyan örökérvényű fabulákat, mint Az igazmondó juhász, A kolozsvári bíró és az Egyszer volt Budán kutyavásár. Miközben jót derülünk az országot álruhában járó legendás király éles elméjén, illetve a pórul járt kapzsi uraságokon és haszonlesőkön, tanulunk is: erkölcsről, igazságról és bölcsességről.
NOV
Betöltés...