Hírek, aktualitások

Kertész Imre: A néző

1991 régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel.
Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.

Székely János: A nyugati hadtest

A Marosvásárhelyen élő Székely Jánost nem kell bemutatni a hazai olvasóinknak. Vers- és prózakötetei, drámagyűjteménye (Képes krónika) ma már közkézen forognak.
Legújabb regénye, A nyugati hadtest „egy bukott nemzedék mániákusan ismételt” történelmi tapasztalatait összegezi az emlékezés erkölcse nevében. 1944 nyarán Marosvásárhelyről elindul egy hadapródiskola „a rugalmas elszakadás” nyugat felé vezető egérútján. Lóháton és gyalog, bombazivatarban és kihalt hómezőkön, szennyben és embervérben gázolva menetel az iskola a felégetett Európán át száz és száz kilométereket. Csak füst- és lángoszlopok jelzik az irányt a biztos hadifogság felé. A tizenöt éves kamasz tapasztalatai, a szorongató üldöztetés, a háború tébolya, az egyetemes rettegés ebben a mesterien megkomponált könyvben jelentkezik ma – mint kollektív felelősségvállalás. A betörhetetlen vezeték ló agyonverésének, a sorból kilógó cőger megregulázásának, a kripli örökös kudarcainak, a „szolgálati” gyilkosságot vállaló emberbarátnak, a tömeggyilkos SS-tisztnek a története, a kártyacsata és a bakancssorsolás számtalanszor hallott „katonameséje” mind-mind csak ürügy Székely János számára, hogy erkölcsi érzékenysége és igazságkereső szenvedélye tudatosítsa a feledhetetlent.

Csukás István: Nagy meséskönyve

Régi és új ismerősök, a kelekótya kóbormacskák: Mirr Murr és Oriza Triznyák, Cillancs, a kiscica, Róka Ricsi, Bumm Brumm Brúnó, vagy éppenséggel a Nadragulya utcát rettegésben tartó, hírhedt Settenkedő Tódor varázslatos világa tárul elénk.

Vasadi Péter: Csönd születik

A gyakran „a költészet”-ként eladott vattacukorhoz Vasadi Péter verseinek vajmi kevés köze van. Az ő Költészetet adó szövegei nyersebbek, érdesebbek, égetőbbek és egyben szárazabbak annál. Késő-öregkori lírája – mert neki lett ilyenje is – a szó egyfajta porl(ód)ása. Felcsapó, felhőző homoklása, ha tetszik, sivataga. És eléggé tetszik, csak épp tudatában kell lenni annak is, hogy a végleges illetve végletes redukció mutatványaival van dolgunk.
„Folyvást, hölgyeim és uraim, folyvást, folyvást!”
Kétévente, évente új összeállítás, netán ugyanegy esztendőben kettő. Az immár aggastyánná lett szerzőnek az utóbbi időszakban nem maradt más műfaja, csak a vers. Vagy amit ő annak hisz, annak tesz meg. Szálkás eszmefuttatás többnyire, gondolati zötykölődés, vak hangú csörömpölés néha, mintha bádogzongorát püfölne bádogkanállal, s megszakítás nélkül egy igen okos, végtelenül figyelmes, de kissé kegyetlen kisfiú. 2010–2014 közti könyveiben gyakran bizonyítja a tételt, hogy amit rövid sorokra tördelnek, még nem feltétlenül válik verssé. Persze, ez nem is kötelező, ha líra lesz a szövegek sora. (És az lesz, hasonlíthatatlanul igazi.) A mostaniak kötegében mintha aránylag több lenne a dallam, a zseniálisan felcsipegetett prózamorzsalék eloszlása többször nevezhető úgy: jambikus lüktetés. A familiáris téma emlékezetes most (Kert-kápolna), a korábbról ismerős zene-imitációk (pl. a Mahlernak ajánlott Gyónás). S nem tudom, emlék? ál-emlék?: a Szerelem igen merész s megrendítő idézése. „Fáknak nézi az embereket, / s nem hall zajokat, aki boldog.”
Magam nem javaslom, hogy tologatni, osztályozni próbáljuk Vasadi újabb verseit, köteteit. Van nála a csörömpölő alapzaj, de állandóan, s abból ki-kihallik – elég gyakran – a Legnagyobbak Szólama. Közben lényegében mindig ugyanazt a típusú eszmélkedést olvassuk, teljesen egyneműen összenyesve. De hát ez végtére is: jó. Nagyon egyedi és nagyon jó. Forró zuhogás, elsodró, magával ragadó zuhatag. Van benne valami a katolikus művészet kincstáriságából, ami szerint nem kell félni, mivel minden probléma, szenvedés úgyis: örömbarokk. Örökbarokk. Gyakori kép szerint napsütötte sírkövek melegsége az a bizonyos forróság, tele virágszirmokkal, melyeknek „hullása” egyenesen zuhanás… Igen, mintha mindig zuhannánk valahová, amikor Vasadit olvasunk… De hogyan is? Csak nem a Nap felé?!
„Hölgyeim és uraim: felfelé zuhanunk…”
Zsávolya Zoltán

Jelen! Kortárs ifjúsági novellák

Hányszor kellett végighallgatnunk az iskolai névsorolvasások közben felharsanó kiáltást: „Jelen!” Az osztály létszáma ezúttal tizenhét: csupa fiatal író, akik a mai kamaszok életéből villantanak fel jelentős, sorsfordító vagy épp banális pillanatokat – őszintén és humorral. A műfajteremtő válogatás hosszabb-rövidebb ifjúsági novelláiban jól megférnek egymás mellett végigbulizott éjszakák és másnapos hajnalok, családi szívások és gimis szívatások, magyar kivándorlók és helyi migránsok, online barátok és offolt szerelmek.

Jézus példabeszédei

Ismered-e Jézus példabeszédeit?
-A magvető
-Az elveszett bárány
-A sziklára épült ház
-A talentumok
-Az irgalmas szamaritánus
-A hazatérő fiú
Ebben a színes rajzokkal illusztrált könyvben kilenc híres példabeszédet találsz. Segítünk, hogy jobban megértsd őket. Jézus szavai ma is, neked is sokat mondanak. Valódi kincstárként nyílnak meg előtted.

Petrőcz András: Óbudai mágusképző

„Milyen is az élet a Vörösvári Úti Általános Bűvész- és Mágusképző Bentlakásos Iskolában? Abban az iskolában, ahol csak “egyszerű” bűvészeket képeznek, de olykor ezek a bűvészek nagyon is hasonlítanak az „igazi” varázslókra. Milyen is az oktatás ezen a különleges helyen? Furcsa egy iskola, az biztos. A fiúk nem csupán bűvészeknek készülnek, de kiválóan fociznak is, sőt, olyanok is járnak ide, akiknek a neve mindenképpen ismerős lehet azoknak, akik szeretik a jó focit: Puska Feri, Hidegkurta Nándi éppúgy az iskola tanulója, ahogy Ron Aldo is, vagy éppen Krójf Jancsi.
A Bűvészképző diákjai rendszeresen szerepelnek a Hunor téri kispályás labdarúgó-bajnokságon, miközben elvileg el sem hagyhatnák az iskola területét. Még szerencse, hogy „nemláthatika” porral befújhatóak a diákok, így észrevétlenül mehetnek ki az iskolából. Tény azonban az is, hogy nem egyszerűen a fociról szól ez a regény, hanem arról is, hogy vannak „fekete mágusok”, akik el akarják foglalni a Mágusképzőt, és akik ilyen módon nagyon is veszélyesek lehetnek a fiatal bűvészekre. A „fekete mágus” Gőgh Lajos ármánykodása odáig fajul, hogy még el is rabolják az egyik fiatal bűvészt, akinek a kiszabadítása kulcsfontosságú lesz a történetben.

Száraz Miklós György: Az álomvadász

Az álmok világa csodálatos – vagy épp ijesztő? Száraz Miklós Györgyöt mindig is vonzotta a misztikum, műveiben gyakorta merítkezett a tudatalattiba, s izgatta az álmok által hordozott üzenet. Legfrissebb regényét pedig teljesen ennek szentelte. Három főhős, három (vagy tán több száz) élet, három idősík… mindeközben robogunk az álmok világában. A több szálon és több időben játszózó cselekményt végig áthatja egyfajta lebegő állapot, melyben nem lehet élesen megkülönböztetni a valóságot az álmoktól. Üzennek-e az álmok, üzenetet közvetítenek a jövőnkről, vagy titkokat fedhetnek fel a múltunkról? Van-e egyáltalán kulcs, amellyel kinyithatjuk az álmok birodalmának ajtaját, hogy megfejtsük az aggasztó rejtélyt: mi dolgunk a földön… s miként lelhetjük meg a boldogságot?
Lélek. Álom és álmodás. Tudatos én és tudattalan. Egyéniség és kollektív tudat. Mindig, mindenütt jelen lévő emberi erőszak. Ezeket kerülgeti a regény festőművész elbeszélője. Meg a könyveket. Amikbe minduntalan belebotlik. Álmokat és rémálmokat rögzítő könyvek. Szakrális művek vagy épp pokolian evilágiak. Könyvek és könyvtárak. Egy könyvuniverzum: Helen „koponya-könyvtára”. Élet és halál könyvei: Lázálmok atlasza, Meghallgatott imák lexikona, Bús Szelek enciklopédiája, A Felhő-, Villám- és Mennydörgés mintakönyve, Árnyékok atlasza, Útmutató a lelkifurdaláshoz, A Felhőbe Borult Álmok Mocsarának antológiája.
– Ha rendben mennek a dolgai – mondta egyszer apám –, az ember nem gondolkodik a mindenség értelmén. Bezzeg, ha beüt a mennykő! Mindjárt filozófussá lesz a legostobább korhely is. Figyelje meg, kisasszony, minél nagyobb a veszély, annál mélyebben szántó a gondolkodás. Annál sürgetőbb megfejteni az aggasztó titkot: „Mi dolgunk ezen a földön?”
„Öt lövés. Az őrült Chapman ennyi golyót eresztett Lennon hátába. Az az öt lövés anyámat is telibe trafálta. Kiskölyök koromban állandóan róla beszélt. Emiatt egy időben azt hittem, John Lennon volt az apám. Anyám korábban is imádta a Beatlest, de attól az öt lövéstől teljesen bepörgött. Isteni jelnek vette. Ugyanabban az órában születtem, amikor John haldoklott. Egész gyerekkoromban a Beatles szólt. Eleanor Rigby, Hey Jude, Penny Lane. Meg az, hogy: „Imagine there’s no heaven…”. Én mindig azt szerettem volna elképzelni, hogy van Mennyország.”

Rakovszky Zsuzsa: Célia

Rakovszky Zsuzsa új műve különleges családregény, a családok hiányairól. Hiányzó láncszemekről, negatív töltésekről. Vonzásokról és taszításokról. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Arról, hogy mi adható tovább, és mi az, ami sorsszerűen megszakad. A nagyszerű költő, író korábbi regényeihez képest a Célia napjainkban játszódik és elbeszélője férfi. Míg korábbi nagyepikai munkáiban régebbi korok mélyére pillantott a szerző, addig ez a regény a közelmúlt és a ma Magyarországán és Budapestjén játszódik, még hozzá hatványozottan: agresszív reklámokkal és ostoba szolgáltatásokkal kidekorált, kommercializálódott hétköznapjaink díszletei között. E tárgyi világot olyan erősen rajzolja meg Rakovszky, hogy hirtelen saját életidőnk történeti mivoltára döbbenünk rá. A Célia másik újdonsága, hogy az elbeszélői hang egy férfihoz tartozik – és ő meséli el a történetet, amelyben a legfontosabb szereplő két nő. Hősünk évekkel később tudja meg, hogy véletlenül apa lett: ekképpen kerül életébe a lánya, a huszon-egynéhány éves Célia. Egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kellene segítenie – közben pedig saját élete idegenségére is rápillant. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és Rakovszky Zsuzsára jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel.

Philip Zimbardo: Pszichológia mindenkinek

Hogyan tanulunk meg beszélni? A gyerekek tényleg felpörögnek, ha sok cukrot esznek? Mitől lesz boldog a házasságunk? Hogyan csapnak be minket az érzékszerveink? A Stanford Egyetem professzora, a „börtönkísérlete” révén világhírt szerzett Philip Zimbardo és munkatársai tudományosan, ugyanakkor nagyon szórakoztatóan ismertetnek meg mindazzal, amit a pszichológiáról tudni kell. A szerzők felhasználják a legfrissebb kutatási eredményeket, és esettanulmányokkal, a kritikus gondolkodást fejlesztő feladatokkal segítik, hogy az elsajátított tudást a mindennapi életben is alkalmazhassuk. A Pszichológia mindenkinek nem véletlenül szerepel a világ főiskoláin, egyetemein a kötelező olvasmányok listáján.
Zimbardóék munkája magyarul négy kötetben jelenik meg. Az első kötet a tudomány alapjaival ismertet meg – vagyis agyunk működésével, az örökletesség kérdésével, az észleléssel, illetve az ember pszichés fejlődésével.

1956: erőszak és emlékezet

A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erőszaknak a vizsgálata. E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult műhelye, az Erőszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem „erőszakközpontú” kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tűzte ki céljául.
A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai jelenkor-történeti műhely kutatói folytattak tudományos eszmecserét.

Fiala Borcsa: Bűntény a Dunán

A Kecskés-szigeten mostanában igazán szokatlan és rejtélyes dolgok történnek. A nádi billegetők eltűnése, furcsa nyomok az iszapban, egy holttest a sziget közelében…
Hogy nem hallottál még a Kecskés-szigetről? Sem Bona Petiről és fantasztikus álomfejtő képességéről? Akkor épp ideje, hogy megismerd Petit, a Veréb ikreket és Mirit! Pest kis szigeteinek a felderítése közben ugyanis egy izgalmas és rejtélyes bűntény kellős közepébe csöppennek.
Fiala Borcsa kalandregényének szereplői briliáns csapatmunkával derítik fel a szövevényes esetet. A kalandos nyomozás közben pedig az is bebizonyosodik, hogy nincs olyan étel, amit ne dobna fel egy kis ketchup.Fiala Borcsa a wmn.hu főszerkesztő-helyettese, újságíró, blogger. A Szerinted?! című ifjúsági regény és az Egy cirkuszigazgató mindennapjai című vicces anyunapló szerzője. Két kamasz gyerek anyukája és egy fekete nudlikutya odaadó szolgája. Szíve mélyén örök kisfiú, a gyomra magasságában pedig megrögzött habzsidőzsi.„Csendben bandukoltak a derékig érő fűben, ezúttal Peti sem szórakoztatta a társaságot kalandjainak színes (talán kissé túl színes…) részleteivel. A torkát félelem és aggodalom szorongatta. Ő is határozottan érezte, hogy van valami furcsa és megmagyarázhatatlan feszültség a levegőben. Rettentően aggódott,vajon mit találnak az öbölben. Vajon a nádi billegetők ott fognak fészkelni, a szokott helyükön, mintha mi sem történt volna? Vajon a múltkori eltűnésük csak egy rossz álom volt? És azt a furcsa bőr kulcstartót is csak egészen véletlenül sodorta a partra a Duna? A sziget pedig mindennek ellenére ugyanolyan békés és barátságos, amilyennek mindig is ismerte? Bárcsak. Bárcsak…”

Fábián Janka: Emma évszázada

A tizennégy éves, írói ambíciókat dédelgető Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát. Emma ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk.
A városban tűzijátékot rendeztek, és a felrobbanó rakéták fénye időről időre szemérmetlenül bevilágította a szobát, ahol különben csak két gyertya tétova fénye derengett. Emmának eszébe jutott az a réges-régi szilveszter, az évszázad első napjának hajnala, amit még a szüleivel ünnepelt. Milyen boldog és gyanútlan volt még akkor!

J.R.R. Tolkien: Elveszett mesék könyve 1.

Az Elveszett Mesék Könyve I. része A szilmarilok mitológiaciklus legelső elbeszélésének bevezető történeteit tartalmazza. Kibontakozik a mitológiarendszer kiindulópontja, és nyomon követhetők páratlan fejlődésének kezdő lépései: a világ teremtése, a valák cselekedetei, a tündék ébredése, legnagyobb alkotásaik születése és Melko pusztító lázadása – ahogy azt maguk a tündék Eriolnak, a nyugati óceánon átkelő ember-hajósnak elmesélték.

Márai Sándor: Párizsi vasárnapok

Párizsba nem akkor érkezik meg az ember, mikor leszáll az állomáson, sem pedig, mikor megfájdul nyaka a Louvre-ban, s beáll szemei mögött az a megalázó képtárémelygés, mely a civilizáció egyik legutálatosabb kísérő tünete. Egy kissé megérkezik, mikor rágyújt az első cigarettára. Mikor először megy néhány lépést egy nő után. Mikor a pincér először teszi egy vendéglőben eléje az étlapot.
Márai Sándort élethosszig tartó, ellentmondásos kapcsolat fűzte Párizshoz. Fiatalkorában öt évet élt itt, majd többször is visszatért a francia fővárosba. Nagy hatással volt rá a város szellemisége, ugyanakkor kritikusan figyelte, hogy minden nyitottsága ellenére sem fogadja be az idegeneket. Itt vált újságíróvá; Párizs cikkeket, majd regényeket inspirált. Könyvünkben ezekből a hol szeretetteljes, hol aggódó vagy éppen ostorozó és kiábrándult hangú szövegekből válogattunk.

Esti mesék lázadó lányoknak

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli?
Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön?
A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan grafikusnő készített.
Az Esti mesék lázadó lányoknak a közösségi adománygyűjtés történetének legnagyobb könyves sikere lett. Nem csoda, hiszen hősnői – vagány kalózok, zseniális tudósok vagy élvonalbeli sportolók – köztünk éltek és élnek, az ókori Japánban éppúgy, mint a mai Mexikóban. Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

Clare Boylan: Emma Brown

Amikor Charlotte Brontë 1855-ben meghalt, már megírta új regényének két fejezetét, mely egy titokzatos leányról szól, és az írónő legnagyszerűbb művének ígérkezik a Jane Eyre óta. Csaknem 150 évvel később, Clare Boylan visszatér e figyelemreméltó töredékhez, és korabeli hangulatot megidéző, rejtélyes, lebilincselően izgalmas és fordulatokkal teli történetet varázsol belőle.
Amikor Conway Fitzgibbon megérkezik Fuschia Lodge-ba leányával, Matildával, Miss Wilcox nem is örülhetne jobban. A növendékekben nem túlságosan bővelkedő leányiskola tárt karokkal várja az új tanítványokat, kivált az olyan leányt, aki elegáns ruhát visel, és egy „talpig úriember” apával büszkélkedhet. Ám ahogy közeleg a karácsony, és Miss Wilcox értesíti a növendékek szüleit a szünidei tudnivalókról, villámcsapásként éri a felismerés: Conway Fitzgibbon, és hátrahagyott címe nem létezik.
Akkor kicsoda Matilda? Mivel Miss Wilcox képtelen információt kiszedni a leányból, így egy helyi ügyvédre, Mr. Ellinre, és egy fiatal özvegyre, Isabel Chalfontra hárul a feladat, hogy kiderítsék az igazságot. Felfedezésük nyomán olyan történetbe csöppennek, mely a XIX. századi Anglia magasságaiba és mélységeibe vezet, s kíváncsi, vizsgálódásnak induló nyomozásuk végül örökre megváltoztatja mindnyájuk életét…

Spiró György: Kőbéka

Legyen a címe „Kálmánka”? De ki ez a Kálmánka?
Legyen „Kálmán vitéz”? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte.
Legyen a címe „Lipót”? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben.
Mit szólnának ahhoz, hogy „Záp”? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat.
Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá – legyen tehát „Kőbéka” a címe.

Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I.-III.

A három kötet egymásra épül, de külön-külön is használhatóak, mint ahogy az egyes fejezetek is önállóan értelmezhetők, felhasználhatók konkrét gyakorlati problémák megoldásához, pszichológiai jelenségek hátterének, működésének jobb megértéséhez. Az első kötetben a fejlődéspszichológiával és a tanulással kapcsolatban levő kérdésköröket tárgyaljuk. A második kötetben a személyiségelméleteket és a személyiség jellemzoit mutatjuk be, és a tanári gyakorlat számára fontos szociálpszichológiai, pedagógiai pszichológiai kérdéseket tárgyaljuk. Végezetül a harmadik kötetben bemutatjuk az egészségpszichológia és klinikai pszichológia megközelítését és tágabb kontextusba is helyezzük a nevelés és oktatás kérdésköreit, érintünk szociológiai és kulturális összefüggéseket is.

Oravecz Imre: A rög gyermekei

Az Árvai család útját elindító hatalmas regény a már jól ismert oraveczi világban, Szajlán játszódik. Férfiak és nők, születés és halál, a kivándorlás felé vezető út szenvtelen, leíró stílusú, mégis megrázó erejű elbeszélésben. „Parasztnak születni kell, azt tartották a régiek. Légvétele első pillanatától kezdve látnia, hallania, tapintania, szagolnia kell, ami rá vár. Ez olyan mesterség volt, amelyet nem lehetett másképp megtanulni. Nem véletlen, hogy nem tanították sehol, nem volt iskolája, de még ilyen tantárgy sem. Mezőgazdasági ismeretek léteztek, leendő gazdatiszteknek elsajátításra, de az más volt. És az is önmagáért beszélt, hogy senki nem akart paraszt lenni. Sokszor még a paraszt, a paraszt gyereke sem. Még kevésbé az úré, az iparosé, a munkásé. A lenézettség is oka volt, de ez is. Ha azonban valaki kívülálló mégis rákényszerült, hogy a földet túrja, ha úgy hozta a sors, az élet, sosem lett igazán az. Látni lehetett rajta, hogy végzője idegen, hogy nem áll rá a keze, hogy felnőtt vagy majdnem felnőtt volt már, mikor megmutatták neki, mit hogyan, hogy nagyol, nem figyel a részletekre, nincs áttekintése, nem látja az összefüggéseket, hogy nem úgy tudatos, hogy egyúttal ösztönös is, hogy nincs a vérében.”

Takács Éva Judit: Mozgás és diabétesz

Sok cukorbeteg tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan mozogjon. A cukorbetegség kialakulását sokszor éppen az az egészségtelen életmód okozza, aminek az egyik jellemzője a mozgásszegény életmód. Ha kérdez a beteg, az orvos sem mindig tud részletes mozgásformát javasolni. Hogyan kell elkezdeni, mit lehet mozogni, különböző mozgásformáknak mi a hatása? Ez a betegtájékoztató könyvecske erre a problémára íródott. Részletesen le van írva benne, mit és hogyan mozogjon a cukorbeteg, egyáltalán hogyan lásson hozzá az életmódváltásnak. A szerző előszava: „A cukorbetegség kezelésének egyik alappillére az életmód-változtatás részeként megnövelt mindennapi aktivitás vagy edzés. E tájékoztató füzet célja a testmozgást elkezdeni vágyó, de a “mit”, „hogyan”, „mennyit” tekintetében bizonytalan páciensek segítése a személyre szabott mozgásforma kialakításához az életmódváltás részeként. Nem sportszakemberként,hanem gyakorló diabetológus orvosként írtam ezt a tájékoztatót, tudva azt, hogy a mozgás szükségességével kapcsolatos első tanácsokat, motiválást tőlünk kell/kellene megkapnia a cukorbetegeinknek. “

Szentek bölcsességei

„Az imádság a legjobb fegyverünk; az imádság kulcs, mely Isten szívét nyitja. Ne csak szavakkal szólj Jézushoz, szólítsd meg Őt a szíveddel is; sőt olykor jobb, ha csak a szíveddel szólsz Hozzá.” – Szent Pio atya
A szentek a kereszténység első évszázadaitól fogva a vigasz és az útmutatás forrását jelentik a keresztény emberek számára. Legyen bár szó világi vagy lelki jellegű gondokról, tanácsaikkal, védelmező jelenlétükkel és közbenjárásukkal segítenek bennünket személyes nehézségeink leküzdésében.
Az olvasó egy olyan, több száz idézetből álló kötetet tart a kezében, amely kivételes életű nőktől és férfiaktól származó, az ő elmélyült hitükről tanúskodó, örökérvényű gondolatokat gyűjt össze, a katolikus egyház első szentjeitől kezdve egészen az elmúlt évtizedekben szentté avatottakig. Az idézetek a szenteket leginkább foglalkoztató, ugyanakkor mind a mai napig számunkra is különleges jelentőséggel bíró kérdések köré csoportosítva, tematikusan kerülnek az olvasó elé.