Fésűs Éva: A csodálatos nyúlcipő
Küszöbön a futóbajnokság a Jószagú réten. Ezen dől el, hogy az idén ki a gyorsabb: a nyúl-e, vagy a róka, mert azután az lesz az úr. Mindenki abban bízik, hogy Kajszabajszi, a nyulak aranylábú futóbajnoka ezúttal is legyőzi a rókát, mert olyan csodálatos nyúlcipője van, ami még sosem hagyta cserben. Most is szinte biztosra vehető a győzelme, hacsak valami váratlan esemény közbe nem jön, vagy nem okoz veszedelmes galibát egy haszontalan nyúlgyerek. Az ilyesmi pedig bármikor megtörténhetik…
Balázs Ágnes: A Pösze nyuszi és más történetek (Mesék örökmozgóknak 2.)
Hányszor hallottad már, hogy ne ugrándozz mesehallgatás közben, ne kiabálj, ne dobolj, ne trappolj, hanem ülj le szépen, és figyelj csöndben? Ha nehezedre esik egy helyben maradnod, ha te is örökmozgó vagy, akkor ezek a mesék éppen neked szólnak! A mulatságos történetek alatt ugrálhatsz, tapsolhatsz, szaladgálhatsz, sőt, még kiabálhatsz is, de csak akkor, amikor elhangzanak a feladatokra buzdító szavak.
Örökmozgó, mesehallgatásra és játékra fel! Keltsd életre a pösze nyuszi, a civakodó medvebocsok vagy a két hazudós kisegér történetét!
Polgár Judit: Kalandozás a sakktáblán
A sakkozás nemcsak játék, hanem gondolkodásmód is, amely már kisgyerekkorban elsajátítható, majd az élet számos területén sikerrel hasznosítható. Univerzális agytréning, amely logikus gondolkodásra tanít, fejleszti a problémamegoldó képességet, és szárnyakat ad a kreativitásnak. Polgár Judit könyvei mindezt mesével, rímekkel, játékos feladatokkal teszik, miközben a sakk szabályait is bemutatják.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Sakkpalota. Abban lakott a király és a királynő… Így kezdődik a mese, amelynek szereplőire megannyi kaland és megoldásra váró rejtély vár. A Kalandozás a sakktáblán című kötetben megismerjük a sakkbábukat és furcsa szokásaikat, megtanulunk a sakktáblán közlekedni, és rajzolunk, színezünk, verselünk.
Bosnyák Viktória: Ki van a zsebemben? (Mantyusok 2.)
Vajon miért dugdos Fanni rántott húst a dzsekije zsebébe? Ki lehet ott, akiről gondoskodnia kell? Erre kíváncsiak az osztálytársai is. De hiába kukucskálnak be a kislány kabátzsebébe, nem látnak ott semmi különöset. Pedig valóban van ott valaki. A titokzatos zseblakó egy mantyus, aki feltétlenül barátokat akar szerezni a magányos Fanninak. Hogy hogyan, azt csak Manka, a mantyus tudja.
Kisbán Gyula: Mátyás király és az aranycsináló
Mesés történetek a Nagy Királyról, nagy magyar írók, tollából
„ Arról a csalafinta diákról lesz szó, aki sok száz esztendővel ezelőtt bebarangolta az országot. Ha rákerült a sor, akkor király lett a diákból, Mátyás király, és volt nagy álmélkodás, amikor a kódorgó diák egyszerre Magyarország koronás királyává vedlett. Nagy király volt az a Mátyás. Fenékig ürítette a kelyhét azoknak az élvezeteknek, amelyek a királyi állással együtt járnak. Volt szegény ember, volt kolduló vándor, változtatta az álruháit, mint egy színész. (Talán bajuszt is azért nem viselt, hogy könnyebben eltüntethesse igazi alakját. Utóvégre, ha nagy bajusza lett volna, nehezebb lett volna neki elrejtőzni.) Mikor ráunt a csavargóéletre, hirtelen Budán termett, és nála jobban senki sem tudott király lenni. Bezzeg bámulták volna az útszéli csárdások, akik szállást adtak a szegény diáknak, amikor beleült trónusába. Mintha a trónusra született volna, királyibb volt a királynál…”
– Krúdy Gyula
A könyv történetei a bölcs királyt idézik, tetteinek emlékét őrzik.
Bärbel Oftring: A dínók világa
Mik azok az őshüllők? Melyik dinoszaurusz volt a legnagyobb? Miért haltak ki a dinoszauruszok? Csináld velünk! – Találd ki, fejtsd meg, kísérletezz! Tudtad? – Izgalmas adalékok, extra tudás Nahát! – Rekordok és megdöbbentő tények Megkérdeztük – Különleges interjúk
Christina Braunk: Közlekedés: gyertek felfedezőútra, várnak a járművek…
Milyen járművek közlekednek az utcán? Hogy kell átkelni az út túloldalára? Kik irányítják a forgalmat? Csináld velünk! – Találd ki, fejtsd meg, kísérletezz! Tudtad? – Izgalmas adalékok, extra tudás Nahát! – Rekordok és megdöbbentő tények Megkérdeztük – Különleges interjúk
Andrea Weller-Essers: Az idő
Az idővel kapcsolatos ezernyi kérdésre ez a könyvecske óvodásoknak való, okos válaszokat kínál. A kukucskálók is felfedezésre várnak! Hogy nevezzük a hét napjait? Hány órából áll egy nap? Hogyan követik egymást az évszakok?
Weller-Essers Andrea : Vonatok
A vonatokkal kapcsolatos ezernyi kérdésre ez a könyvecske óvodásoknak való, okos válaszokat kínál. A kukucskálók is felfedezésre várnak! Mi minden van a pályaudvaron? Hogyan irányítja a vonatot a mozdonyvezető? Utazhatunk vonattal a tenger alatt?
Tóth Krisztina: Murci kandúr világot lát
Murci cica apró kandúr, a lakótelep pincéjében született. Ám amilyen kicsi, olyan
kíváncsi, és egy szép napon elindul világot látni. A cirkuszban légtornásznak áll, de nem marad ott sokáig, mert egy kedves kislány örökbe fogadja. És a kalandok még csak ezután kezdődnek! Murci fáradhatatlanul fedezi föl új otthonát, és közben próbálja megérteni gazdái furcsa szokásait. Például miért tisztogatja Lili annyira gondosan a csizmáját december ötödikén este? Hogy kerül egy szépen feldíszített fa a szoba közepére? Mi a jó a tojásfestésben? És miért utaznak el az emberek nyáron vidékre, ahol olyan hatalmas, harcias állatok élnek, mint Bori kutya? Csak nem kerül bajba a bátor kis kandúr?!
Hermann Marika: Polli a doktor bácsinál: avagy egy kisegér vidám gyógyulása .
Polli egy vidám kisegér, akinek egyik nap megfájdult a torka. Anyukája úgy döntött elviszi őt a doktor bácsihoz.
Ennek bizony nem nagyon örült Polli, de nem volt mit tenni.
Dr. Cin rendelőjéhez érve összefutottak barátnőjével Mollival, aki éppen a doktor bácsitól jött ki.
Molli egy varázslatos tárgyat mutatott Pollinak, aki ettől a pillanattól kezdve csak arra tudott gondolni. Nagyon várta már, hogy ő legyen a következő, akit a doktor bácsi szólít.
A vizsgálat során megismerkedett sok-sok játékos mondókával.
Hogyan működik a lázmérő,
hogyan kukkant bele a torkodba a bátor spatula,
mi az a csoda mikrofon ami a doktor bácsi nyakában lóg…
A vizsgálat végén pedig megkapta azt a bizonyos tárgyat, amit Molli kezében látott.
De kisegerünk története itt még nem ér véget.
Egérpapa este varázsversikét tanított neki a szuriról.
Elmesélte az Ő kis hercegnőjének a “lyukas fogad” történetét is, ami hatására Polli nem fél már a fogorvostól sem. 
A Polli a doktor bácsinál című mesekönyv a Lucifer reggeli készülődéséhez hasonlóan, az AnyaMesélj Könyvek sorozatban jelent meg.
A könyv aranyos, a kisgyermekek által is szerethető rajzait a Hermann Marika könyvek állandó illusztrátora, Gönczi Anikó készítette.
Lackfi János: Szorzótábla seperc alatt
Szorzótábla seperc alatt? Á, kizárt! Hosszan, kínlódva kell tanulni: eeegyszer eegy, az eeegy, kéétszer eeegy, az keettőő! Tiszta dedó. A bonyolultabbakat meg lehetetlen megjegyezni. Hatszor nyolc? Négyszer kilenc? Na hagyjál már!
Pedig mostantól buli lesz a szorzótábla-tanulás. Tíz hajmeresztő történetből megtudjuk, ki lőtte át a szomszéd néni pongyoláját és a macska fülét, ki áll kézen a kéményen, vagy repül ki ezerrel az űrbe. Ezek a gyerekek mindent tönkretesznek, összevizeznek, kifordítanak, elcsórnak. Feje tetejére áll minden, és táncol az egész világ Malek Andrea pörgős dalaira.
Ropjad te is velünk, és tanuld meg a szorzótáblát észrevétlenül! Nyugi, nem fog fájni!
A kötetben olvasható versek Malek Andrea előadásában hallgathatók meg, vagy a kötethez tartozó CD-n, vagy az ingyenes LivePrint-alkalmazás segítségével.
Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában
Könyvünk bemutatja az óvoda lehetőségeit a tudásvágy megalapozásában, ugyanis a tanulási motívumok fejlődése tetten érhető, sőt fejlődésük elősegíthető az óvodai pedagógiai munka során, és ez a fejlődés elvezet majd a tudásvágy kibontakozásához. A tudásvágy kibomlása segítségére lesz az óvodából iskolába lépő gyermeknek. Segítségére lesz azért, mert kíváncsian és belső motívum alapján, nyitottan és fogékonyan adja át magát az iskolai tanulási folyamatnak. Segítségére lesz azért is, mert egész személyiségére kiható, olyan szükséglettel, igénnyel rendelkezik majd, ami egész életében meghatározó irányultságot eredményez. Ez pedig nemcsak saját maga, de a társadalom számára is értékes személyiségvonásokban realizálódik.
Körmöci Katalin könyvében bemutatja – abban a pedagógiai folyamatban, amelyben az óvodás gyermek szükségleteinek kielégítése történik, adódik, tetten érhető –, hogy milyen alapokon nyugszik a gyermek tudásvágya és hogyan fejlődnek a tanulási motívumai. Rávilágít az óvodapedagógus megváltozott szerepére, amelyet a tanulás megszervezésében, a tanulásirányítás módjában és hatásrendszerében előnyös alkalmaznia.
Szávai Ilona: A mese hídszerepe
„A mese világáról szól ez az összeállítás, amelynek majd minden írásában előfordul hivatkozás a “híd”-ra, mely nem csak (gyermeki?) álmaink és a valóság között tátongó szakadékokat képes áthidalni, hanem emberi világunk teljesség-elvű dimenziói felé vezet. „Száz szónak is… mese a vége” – fogalmazta meg e kötet egyik szerzője egy találkozó szervezése közben. A kötetről nyugodtan állíthatja a szerkesztő: mérföldkő. A mérföldkőnél a mesével foglalkozó, azt kutató, azzal gyógyító, azzal nevelő kortárs magyar szerzők találkoztak.
Ez a könyv hidat épít a mesélő, a mesével nevelő-gyógyító szakemberek, a mese hídszerepét hirdető „szakmák” és a lehető legtágabban értelmezett közönség között. A Fordulópont című folyóirat az elmúlt két évtizedben fórumot teremtett a mesének elkötelezett szerzők számára, és folyamatosan közölt összeállításokat a munkáikból. Ez a könyv is ennek a törekvésnek az eredményeként jött létre.
A kötet szerzői között: Antalfai Márta, Bajzáth Mária, Boldizsár Ildikó, Both Gabi, Bumberák Maja, Gregus László, Juhász László, Kádár Annamária, Kerekes Valéria, Lentulay Edina, Török Gabriella, megismerhetjük a Kincskereső meseterápiás iskolát és a Metamorphosis meseterápiás képzést, betekintést nyerünk a mesepszichológia rejtelmeibe és különböző mesemondó csoportok munkájába.
Lukács Józsefné: A részképességek játékok fejlesztése az óvodában
A részképességek azok az alapvető képességek, amelyek segítségével a magasabb rendű pszichés funkciókat differenciáltan ki tudjuk alakítani – pl. a beszédet vagy a gondolkodást –, és a fejlődés egy későbbi szakaszában ezek képezik az olvasás, az írás, a számolás és az adaptív viselkedés alapját. A részképesség-gyengeségek korai felismerésével és befolyásolásával megakadályozhatjuk vagy enyhíthetjük az iskolai tanulási és magatartási zavarokat, elősegíthetjük a tehetség kibontakozását. A pszichikus funkciók intenzív érése az óvodáskorra esik, ezért az optimális fejlesztésük is óvodáskorban a legcélravezetőbb.
Lukács Józsefné – az Ősztől őszig és a Kerek egy esztendő sorozatok társszerzője – új könyvsorozatának első kötete ebben a fejlesztő munkában nyújt segítséget az óvodapedagógusoknak.
A könyvben található közel háromezer fejlesztő játék illeszkedik az aktuális környezeti témához, hisz e köré épül az óvodában valamennyi műveltségterület, így valósítható meg jól a komplexitás. Ugyanakkor az egyes témákhoz – pl. időjárás, öltözködés, egészség-betegség stb. – kapcsolt feladatok többsége nem csak ősszel, hanem a többi évszakban, más témaköröknél is kitűnően felhasználható, ezt minden fejezetben jelezzük is olvasóink számára.
“Miből készült Noé bárkája? Mi a mirhás bor? Fa nő-e a mustármagból? Mit evett Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorán? Mi köze a pálmaágnak a virágvasárnaphoz vagy a papirusznak a Biblia nevéhez?
A bibliaolvasó ember sok izgalmas kérdést fogalmaz meg, miközben az igét tanulmányozza. A Biblia növényeinek megismerése és jelképrendszerük pontosabb értelmezése, az érdekességeken túl abban is segít, hogy jobban megértsük az Isten nekünk szóló üzenetét.
Aki pedig eddig nem vette kézbe a Bibliát – a világon legtöbbet forgatott könyvet –, nos, a Szentföldön készült fényképekkel illusztrált mű nekik is biztosan kedvet csinál ehhez az izgalmas szellemi kihíváshoz.”
Benke László: A tűz igézetében
“Benke László válogatott versei különös meglepetést tartogatnak azok számára, akik fiatalkora óta figyelemmel kísérték költészetének alakulását. A kötet ugyanis nem időrendben, hanem tematikusan mutatja be költői útját, s így átfogó képet kínál e sokszínű, személyiség- és közösség-centrikus életmű minden szeletéről, a szerző élményvilágáról, amely valóban “a tűz igézetében” alakult (s alakul mindmáig). Ez a tűz nem a korábbi poétáinkat hevítő forradalmi láng, hanem a személyiség alaprétegéből fakadó, a különböző tevékenységi köröket átjáró belső életlendület: a konzekvens küzdőképesség gyümölcse. Benke költészetét kezdettől fogva a társadalmi- és magánélet síkján megnyilatkozó izzó kreativitás táplálta; egyszerre volt “alanyi” és “közösségi” költő (hiszen egész lényét átitatta-átitatja ma is a közösségért érzett felelősségtudat). A kezdeti témák az idők folyamán koncentrikus körökben bővültek-mélyültek; míg végül – kiteljesedve – átfogták a lírai én életlátásának minden szféráját. Benső tüze ma is lángol: az Élet szerelme, a mások gondjainak felvállalása, egyfajta altruista áldozatkészség hevíti. Ez adja költészetének különös varázsát és izzó teljességét.
Lénárd András: Kütyük és az online világ
Az Ablak-zsiráf könyvek új kötete azokról a tárgyakról, jelenségekről, fogalmakról ad a gyerekeknek ismeretet, amelyek a maguk természetességével veszik körül őket, de amelyek működéséről, lényegéről, jelentéséről nincsenek, vagy csak felszínes, netán téves ismereteik vannak.
A kütyüket és az online világához tartozó eszközöket a gyerekek sokszor magabiztosabban használják, mint a legót, mégis keveset tudnak róluk. A kötet ezt a hiányt pótolja. A 3D-től a zoomig minden lényeges dolog megjelenik a kötetben – érthetően, szakszerűen.
Ittzés Szilvia: Anyu figyelsz?
„Anyu, figyelsz? Csak mert nagyon félek a Mikulástól! Nem lesz nekem bajom abból, hogy ide bemászik? Meg nagyon nem örülök, hogy annyit foglalkoztok a kistestvéremmel, olyan, mintha engem már nem is szeretnétek!”
Így fogalmaznának a gyerekek, ha tudnának. De mivel nem tudnak, megfogalmazta helyettünk „Anyu”. Öröm, bánat, játék, féltékenység, gyász, irigység, tanárok, nagyszülők, testvérek, és maga a Mikulás is – ezekből állnak össze egy négygyerekes család mindennapjai. De vigyázat, ez nem egyszerű napló! Negyven derűs, néhol szívszorító történet kezdve az internetmentes kilencvenes évekbeli óvodás évektől egészen a napjainkban elkészült diplomáig, sőt, azon is túl.
A kötet különlegessége, hogy a szerző – Anyu – nem visszaemlékezik, hanem az írások akor íródtak, amikorról szólnak. Ráadásul ő maga sem tudta, hova is fog mindez kifutni…
Heather Morris: Az Auschwitzi tetováló
A holokausztról számos könyv született, és bizonyára még fog is. Ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy „a tetováló”, aki – félelemből és féltésből – annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele.
Azt hihetnénk, hogy Auschwitz–Birkenauról már mindent tudunk. Túlélők és elkövetők egyaránt vallottak róla. Tudjuk, hogy a „túlélésre kiválasztottak” egy fogoly asztala előtt sorakoztak, aki egy számsort tetovált az alkarjukra. De vajon ki volt ez a fogoly? Magas rangú kápó különleges kiváltságokkal? Mit láthatott az évek során, mikor elvonult előtte a sokezernyi deportált?
Ez a fogoly Lale Sokolov volt. A neve és a száma ott áll az Auschwitz-jegyzőkönyvben, amelyből a világ értesült a halálgyárról. Amit ő látott, azt maroknyi fogoly láthatta csak. Különleges helyzetéből adódóan kizárólag az SS politikai részlegének tartozott számadással, ezért viszonylag szabadon mozoghatott a táborban. Szinte mindenütt járt: a cigányok barakkjában lakott, ott dolgozott, ahol a szelekció zajlott, naponta betért az irodába, kapcsolatot tartott foglyokkal, kápókkal, bejáró lengyel munkásokkal egyaránt. Hat nyelven beszélt. Megfordult Mengele részlegében, megjárta a büntetőbarakkot, látta a gázkamrákat, a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját.
De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje. A folyamatos életveszéllyel dacolva, időnként reménytelenségbe zuhanva harcolt, és nem adta fel.
Ez a könyv Lale és Gita története. Megrázó, igaz történet szerelemről, kitartásról, hitről és szerencséről. Az auschwitzi tetoválóról.
Szegedi-Szabó Béla: Balzsam
Szegedi-Szabó Béla különös teremtményeivel és még különösebb történeteivel egy sosemvolt, részleteiben mégis nagyon ismerős településnek állít emléket. A Pannon-tenger bestiális lényei fölött, a Csecs-tó partján, szikesek és kamillamezők szomszédságában fekszik a nevenincs falu, amelynek jöttment lakói között jól megférnek egymással a földevő kalapos, a süketnéma doktorleány és a folyton varró hármasikrek. Az alapító, Balzsam Simon raguzai szobrászmesterétől tanult vésőfogásokkal próbálja a lehető leghitelesebben visszaadni ezeknek a márquezi ecsettel rajzolt alakoknak a vonásait. Ezzel a tettével egyszersmind annak a kaotikus ősiségében is idilli világnak a mementóját hozza létre, amelyet a birtokösszeírások nyomán kirótt adók helyett végül a kereskedők mohósága tüntet el a föld színéről. Hiába azonban a borongás, a falu és lakosai tovább élnek a déli feketeföldek és orompartok új honfoglalóiban, mibennünk.
Szabó Magda: Csigaház
Mindmáig az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.
S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz.
A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további „veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára.
A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte – valószínűleg itt először – prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét.
A Csigaház igazi irodalmi szenzáció és felfedezés!
Poós Zoltán: Étvágy az imákra
Az Étvágy az imákra című regény különös utazásra hívja olvasóját, aki bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát. Kádár János temetésének napján, 1989. július 14-én Vitus István elhagyni készül egy számmal jelölt majorságot, Budapestre költözik, és amint egyre távolodik a gyerekkor vidékétől, úgy építi fel magában az egykori Pereget, ad identitást a településnek, ahogy önmagát keresi az ország is, és persze, maga a tizennyolc éves Vitus. Ezen a bizonyos napon, megtörténik vele minden, a szex, a drog és a rock and roll. És a legfontosabb: szerelmes lesz. Alig egy évvel később, a taxis blokád idején, már az esküvőjére készül, ami könnyen lehet, hogy elmarad, és olyan kudarccal végződik, mint amilyen elveszettnek tűnt a hitét vesztett ország is a szabad választások után, 1990 októberében.
Kertész Erzsi: Lássatok csodát! (Göröngyös Úti Iskola 2.)
A Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármely másik iskola. Itt is mindig történik valami.
Most éppen Arika, egy másodikos kislány kerül az események középpontjába. Azt állítja, hogy a dúsgazdag svájci rokonai egy vidámparkszerű kastélyban élnek. Nyáron meglátogatja őket, és magával vihet még valakit. De ki legyen az? Az osztályban hatalmas versengés indul Arika barátságáért. Vajon igaz-e a csodás svájci történet, vagy csak a kislány regényes képzeletének a műve? Kiderül a könyvből!
Montágh Imre: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban
A gyermekek nagy százalékánál fordulnak elő beszédhibák, amik tanulmányi fejlődésükben, személyiségük formálódásában jelentős nehézséget, hátrányt jelentenek. Több kiadásban jelent meg A gyakori beszédhibák című könyvünk, amely a beszédhibák korai felismeréséhez, azok kiküszöböléséhez nyújtott segítséget. Kitért azokra az esetekre is, amikor a pedagógus feladata a gyermek logopédushoz való irányítása. Új kiadványunkat hasonló céllal jelentettük meg. A régi könyvből átmentettük a sajnálatosan korán elhunyt Montágh Imre kitűnő összegzését a pöszeségről, ugyanakkor szerzőink beszámolnak a logopédia terén elért tudományos eredményeikről és módszereikről is. Gyakorló és leendő pedagógus, valamint beszédhibás gyermekét nevelő szülő egyaránt haszonnal forgathatja könyvünket.
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook profilja
Boldizsár Ildikó legújabb kötete egyéni és csoportos eseteket mutat be a szerző praxisából, a problémák és a kliensek sokféleségével bizonyítva a meseterápia változatos és széleskörű alkalmazási lehetőségeit. Többek között egy motiválatlan gimnáziumi fiúosztály; börtönbüntetésüket töltő anyák és gyermekeik; egy sikeres, ám kórosan elégedetlen középkorú férfi; egy életközépi válságba került nő és egy szerelmi háromszögben vergődő, döntésképtelen pár történetét ismerheti meg az olvasó, a terápiához tartozó mesékkel együtt.
A kötet 2018 őszén németül is megjelenik.
Hahner Péter: Hatalmasok gyermekkora
Nehéz elképzelni, hogy a történelem híres alakjai egykor ugyanolyan gyerekek voltak, mint bárki. Nem fogadtak szót, rugdalóztak a pad alatt, csúfolódtak, verekedtek. Sokukról feljegyezték, mit tanult, milyen játékokkal játszott, mely gyerekbetegségeken esett át. Hánykor kelt iskoláskorában Napóleon, és hány babája volt Viktória királynőnek? Milyen ruhában ment iskolába Lincoln az első tanítási napon, és mivel ríkatta meg kisöccsét Lenin? Mit csinált Hitler a bizonyítványával, miután három tárgyból megbukott? Hány öltéssel varrták össze Kennedy biciklizés közben szerzett sebeit? Kinek az osztályát jutalmazta a tanár whiskyvel vagy bagóval? Kit itattak másnaposság ellen tejben és csokoládéban felvert tojással, és kit tartóztattak le egyetlen éjszaka alatt négyszer? Lehet, hogy a nagy emberek eleve „nagynak” születtek, és gyermekkorukban is kiemelkedő képességekkel bírtak? Vagy neveltetésük, környezetük tette őket naggyá? Miből lesz a cserebogár? Többek között erre a kérdésre keresi a választ ez a kötet.
Esterházy Péter: Hét utolsó szó
Vannak könyvek, amik a hiányról mesélnek, a hiány pedig gyakran a hallgatással fejezhető ki a legpontosabban. 7 utolsó szó. Nádler István képei, Esterházy Péter drámája. És az emlékezés: nincs zene.
Palásthy Marcell: Kártya, Lóverseny, kávéház
Zeke Gyula Kellér Andornak a könyvben is közölt írása nyomán fedezte fel Palásthy Marcell cikksorozatait a címben szereplő témákból. Ezeket az írásokat adja közre bevezetővel, jegyzetekkel és korabeli illusztrációkkal ellátva.
Háy János: Kik vagytok ti?
“Irodalomtörténet? Az is. Izgalmas oknyomozás, hogy valójában kik voltak ezek a valahai alkotók? Az is. Életútfeltárás, életműelemzés? Az is. Kor- és kórrajz? Az is. De legfőképp igazi Háy-próza. Tele humorral, gondolattal, a valahai életművek teljesen újszerű megközelítésével. Olyan könnyedén lép át más korok világába, olyan természetesen beszél a valahai alkotókról, hogy észre se vesszük, hány év választ el tőlük, s lelkesen vetjük bele magunkat ebbe a világba, aminek hősei a tankönyvekből jól ismert, sokszor unalmasnak vagy épp érdektelennek tartott alakok.
„Író vagyok, nem akartam más írókat szobornak látni, nem akartam szobrok közt élni. Ki akartam szabadítani őket ebből a fogságból, mert a vaspáncél csak a középkori lovagoknak áll jól, az íróknak nem. Azt akartam, hogy legyenek újra érinthetők, közvetlenek és megszólíthatók. Hogy olyanok legyenek, mint a barátaink, a rokonaink, az osztálytársaink. Hogy embernek látszódjanak, nagyszerűeknek és esendőeknek, olyanoknak, akikre lehet haragudni, és olyanoknak, akiket lehet szeretni. Hogy minden olvasó érezze, ők még mindig hozzánk beszélnek, és rólunk beszélnek, a mi sorsunkhoz szólnak hozzá. Elevenséget akartam, mert az irodalom nem múzeumi tárgy. Ott van az életünkben, ha akarjuk, hogy ott legyen.” (Háy János)
A Kik vagytok ti? mint írói vállalkozás is példátlan. Hatalmas mű, óriási, sokéves munka. S az eredmény egy olyan könyv, ami Szerb Antal óta először mer újszerűen és jól olvasható stílusban a magyar irodalom alkotóihoz nyúlni.”
Rejtő Jenő: Légió mindhalálig
Irodalmi szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. A jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi rejtős-sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor. Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések a Rejtő-írásoktól elkülönülve szerepelnek. A közölt írások közül egyedül a Tokaji aszú című vígjáték látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) – Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak „feketén”, más neve alatt dolgozhatott. A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét Kanizsay József néven Rejtő írta, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel. A filmforgatókönyv a könnyebb olvashatóság végett színműformára lett átalakítva. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén aránylag ismeretlen A 3 test őr. Rejtő Jenőhöz szorosan kapcsolódik Fülig Jimmy neve, így ifjúkori jóbarátja, Ladányi Béla fiának születésére kedvenc főhőse nevében írt levelet, ami igazi gyöngyszeme az összeállításnak. A kötetet a sajtó alá rendező Kiss Ferenc utószava zárja, melyben megpróbál rendet rakni a kusza Rejtő-hagyaték rejtelmeiben is.
Kiss Ferenc: „És hogy még mennyi Rejtő kézirat bukkan elő a homályból? Ezzel kapcsolatban semmi sem biztos. Egy dolog biztos csupán: 2010 óta mérhetetlenül sok időt töltöttem az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum olvasótermeiben, ahol sikerült rábukkannom sok-sok ismeretlen forrásanyagra… Ezzel párhuzamosan nagy élvezettel csiszoltam össze a különféle szövegváltozatokat, elmerülve Rejtő zsenijében úgy, mint amikor a Rejtő képregények szövegkönyveit írtam. Legutolsó adaptációm: Az ellopott futár 2014-ben a Magyar Képregény Szövetség Alfabéta-díjában részesült. Remélem, Önt is sikerült jókedvre derítenem az egyik legnagyobb magyar nevettető elveszettnek hitt munkáival.”
Boldizsár Ildikó: Mesék felnőtté válásról
„Megtörténik, akár akarod, akár nem. Felnősz. Ha nem szeretnél felnőtt lenni, azért – ha pedig szeretnél, csak nem tudod, hogyan, akkor ezért olvasd el ezt a könyvet. Harminckét mese a felnőtté válás nehézségeiről és szépségeiről: tizenhat a fiúknak és tizenhat a lányoknak, hogy könnyebben önmagukra és egymásra találjanak.” Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó legújabb meseterápiás kötetében tizenhat és harminckét év közötti olvasóknak ad útmutatást a kamasz- és felnőttkor határának átlépéséhez. A mesék jelentésének kibontásában és az önterápiában a szerző rövid, gondolatébresztő elemzései segítenek.
Csóka Judit: Mesék feleségekről és férjekről
A statisztikák szerint Magyarországon ezer házasságkötésből kb. ötszáz válással végződik. Vajon hol romlanak el a dolgok, és mit tudnak azok a párok, akik együtt maradnak? Ezekre a kérdésekre kerestem választ a népmesékben. Mert ha igaz, hogy bennük sűrűsödik az emberiség bölcsessége és tapasztalata, akkor arról is kell találnom meséket, hogy mi történik a hétországra szóló lakodalom után. Találtam, nem is keveset.
Vincze Ferenc: Örkény István – Album (Hang-Kép-Írás)
Örkény István munkássága hangsúlyos és megkerülhetetlen része a magyar irodalom 20. századi történetének. Emellett az író szövegei nem csupán az irodalomtörténet szerves részét képezik, hanem megszületésük óta az élő magyar irodalom hagyományának is újra és újra felbukkanó szövetét jelentik. Jelen album nem egyszerűen az írói, drámaírói munkásságot kívánja bemutatni, hanem a szerző életébe, hétköznapjaiba, dolgozószobájába is bepillantást enged, teszi ezt kevésbé vagy egyáltalán nem ismert fényképek, dokumentumok és kéziratok segítségével. A közel másfél száz képet felvonultató album láttatja az író életét, és mindeközben a szöveges vagy hangzó interjúrészletek által maga a szerző kalauzol végig bennünket a képanyagon.
A Hang–Kép–Írás sorozat különlegessége, hogy a hang, a kép és a szöveg segítségével kísérel meg átfogó és természetesen elkerülhetetlenül szubjektív képet mutatni a választott szerzőről, jelen esetben Örkény Istvánról.
Philip Zimbardo és munkatársai tudományosan, ugyanakkor nagyon
szórakoztatóan ismertetnek meg mindazzal, amit a pszichológiáról tudni
kell. A szerzők felhasználják a legfrissebb kutatási eredményeket, és esettanulmányokkal,
a kritikus gondolkodást fejlesztő feladatokkal segítik, hogy
az elsajátított tudást a mindennapi életben is alkalmazhassuk. A Pszichológia
mindenkinek nem véletlenül szerepel a világ főiskoláin, egyetemein
a kötelező olvasmányok listáján.
Zimbardóék munkája magyarul négy kötetben jelenik meg. A harmadik kötet főbb témái: motiváció – érzelmek – személyiség – közösség.
Philip Zimbardo: Pszichológia mindenkinek 4.
A Stanford Egyetem professzora, a „börtönkísérlete” révén világhírt szerzett Philip Zimbardo és munkatársai tudományosan, ugyanakkor nagyon szórakoztatóan ismertetnek meg mindazzal, amit a pszichológiáról tudni kell. A szerzők felhasználják a legfrissebb kutatási eredményeket, és esettanulmányokkal, a kritikus gondolkodást fejlesztő feladatokkal segítik, hogy az elsajátított tudást a mindennapi életben is alkalmazhassuk. A Pszichológi mindenkinek nem véletlenül szerepel a világ főiskoláin, egyetemein a kötelező olvasmányok listáján.
Zimbardóék munkája magyarul négy kötetben jelenik meg. A negyedik kötet főbb témái: zavarok – terápiák – stressz – stratégiák.
Kőnig Frigyes: Végvárak a Magyar Királyságban
A török háborúk elmúltával a végvárak katonai szerepe megszűnt, lerombolták vagy pusztulni hagyták őket, némelyik maradványát beépítették, így, átépítve maradtak az utókorra. Giulio Turco felmérései nagyon gazdag, színes képet rajzolnak 16. századi történelmünk katonai építészetének állapotáról, értékes forrás a kutatók és az érdeklődők számára.
Giulio Turco személyéről nem sokat tudunk. Dr. Pálffy Géza történész kutatásaiból szerezhetünk némi tudomást arról, hogy 1568-ban több bányavidéki erődítmény alaprajzát készítette el a Haditanács számára. Ekkor már II. Miksa császár szolgálatában álló várépítész, úgynevezett „rendes építőmester” volt. A várfelmérések mellett tervek készítésével is foglalkoznia kellett. 1569 májusában Natale Angielinivel, Mano Capellóval, Giovanni Lazarinnal és Antonio de Angelóval Kanizsára utazott a vár megszemlélésére. A közismert várfelméréseket 1571 tavaszán tervezték elvégezni, azonban Thury György kanizsai főkapitány halála, majd Salm von Eck generális betegsége miatt a terv megvalósítása az év második felére tolódott. A bizottság kíséretét száz puskás lovas látta el, hogy a szakértők biztonságban végezhessék munkájukat a Dráva és a Duna közti végeken. Turco halálának pontos időpontja nem ismert, annyit tudhatunk azonban, hogy 1572 decembere előtt hunyt el.
NOV
Betöltés...