Hírek, aktualitások

A közismert és népszerű Brumi, a gyerekek barátja ezúttal ismét új oldaláról mutatkozik be. A buksi fejű mackógyerek barátaival: Dagival, Panasz Mukival, aki már régen Rendes Muki, mert sohasem nyafizik, valamint Jócsonttal együtt, aki hosszú időn át Rosszcsont volt, de megjavult – detektívnek csapott fel, és nagy lelkesedéssel és izgalommal nyomozni kezd. Hogy mit nyomoznak és milyen sikerrel? Ez a legszigorúbban titkos! Csak az tudhatja meg, aki a könyvet végigolvassa.

Minden lényeges tudnivaló szakszerűen és közérthetően
Hamarosan megjelenik Dr. László Mária nagysikerű Candidiasis – Divat vagy a XXI. század betegsége című 2002-ben kiadott könyvének újabb, bővített kiadása. A szerző belgyógyász, onkológus, fizioterápiás szakorvos és természetgyógyász, így majd’ 40 éves orvosi tapasztalatra építi a kandida gyógyításának módszerét.
A candidiasis vagy candidosis a candida gombák által előidézett kóros állapotok gyűjtőfogalma. Ezek a gombák kis mennyiségben a normális bélflóra részei, problémát az egyensúly megbomlása, vagyis a candida gombák túlszaporodása okozza. A jelentkező tünetek sokféleségét pedig az elszaporodás helye és a gombák mennyisége határozza meg. Erre a problémára már több mint ötven éve, az antibiotikumok bevezetését követően több orvos is felhívta a figyelmet. Azóta pedig egyre csak nő a candida szaporodását elősegítő körülmények száma. A bél candidiasis létezését és vele járó tünetegyüttest a hivatalos orvoslás ma sem fogadja el, azt inkább a spekulánsok találmányának, áltudománynak minősíti, a panaszosokat pedig képzelt betegekként kezeli.
Dr. László Mária az új könyvében ötvözi a saját orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatát a tudományos folyóiratokban eddig megjelent kutatási eredményekkel. Segít az olvasónak – laikusnak és szakembernek – megérteni a candidiasis kialakulásának körülményeit, gyógyítását és megelőzését. Maga a betegség, vagyis a candida túlszaporodása, csak akkor jöhet létre, ha megbomlott a szervezett belső egyensúlya. Ezért a gyógyítás célja nem csak a gomba irtása, hanem az egyensúly helyreállítása, ami egyéni megítélést és holisztikus gyógymódot igényel.

A depresszió még mindig, sőt egyre inkább aktuális téma, hiszen még mindig népbetegségnek tekinthető, mivel minden hetedik ember életében legalább egyszer átél depressziós epizódot és ez a magas arány nemcsak hazánkra, hanem az úgynevezett fejlett országokra is érvényes. Ráadásul még mindig a kezeletlen depresszió a befejezett öngyilkosságok leggyakoribb oka, és a szuicidiumok számának csökkenése ellenére még mindig dobogós helyezésünk van az EU-s országok öngyilkossági statisztikáiban. És nem utolsósorban még mindig sokkal kevesebben jutnak el szakemberhez, mint ahány embernek szüksége lenne rá…

A dinamikus gyermekpszichiátria második, átdolgozott kiadása megőrizte a fejezetek többségét – minimális sorrendváltoztatással, az általánosabb jellegű kérdések felől közelítve a speciálisak felé. Az Autizmus c. fejezetet a szerzők kicserélték egy átfogóbb, a pervazív zavarokat és az autisztikus spektrumot áttekintő tanulmányra. Változott a speciális kórképekről szóló rész. Az epilepszia, és az egyéb neurológiai betegségek mellett külön alfejezet foglalkozik az alvászavarokkal és az evészavarokkal. Ezeket a speciális kórképeket gyakoriságuk és fontosságuk miatt emelték ki. A gyermekkel való visszaélés, a bántalmazás egyre határozottabban kerül a szakmai figyelem fókuszába, így szükséges e téma dinamikus szempontokat figyelembe vevő megközelítésének bemutatása. A szerzők céljai között szerepelt, hogy ne csak azok tudják haszonnal forgatni e könyvet, akik először veszik kézbe, hanem – az átdolgozás és kiegészítések eredményeképpen – azok is, akik az első kiadással már megismerkedtek. Ezt is szolgálja, hogy a kötet tárgy- és névmutatóval bővült.

Mikor éltek a dinoszauruszok? Milyen volt az őslények kora? Miért nőttek egyre nagyobbra a növényevők? Melyik dinoszaurusz volt állandó evésre kárhoztatva? Mivel fegyverezték fel magukat a páncélos dínók? Melyik dínót tartják a legeszesebbnek? Hogyan vadászott a hírhedt Tyrannosaurus rex? Mi lehet a dínók kipusztulásának oka? Kíváncsi vagy a válaszokra? Akkor utazzunk együtt a dinoszauruszok izgalmas világában! 100 állomáson 100 kalandban lehet részed! S miközben bepillantást nyersz egy rég letűnt kor érdekfeszítő eseményeibe, különös szereplőinek életébe, a kvízkérdésekkel tesztelheted tudásodat, és kézügyességed is próbára teheted, ha megvalósítod a feladatokat.

„Ez az egyik legnagyobb élvezet, amit ismerek – kitárni az ablakot egy fülledt estén, és nézni, ahogy jönnek. Mindegyik máshogy viselkedik a lámpafényben: az egyik csendesen megtelepszik a falon, és könnyűszerrel beskatulyázható; a másik csapongva neki-nekiveri magát a lámpaernyőnek, míg végül rezgő szárnnyal és égő szemmel az asztalra esik; a harmadik bebarangolja az egész plafont. Módszerem, hogy kikészítek poharakat, mindegyikbe teszek egy trisós vízbe mártott vattadarabot, aztán ráborítom a poharat a zsákmányra… ennél pompásabb időtöltés nincs is a világon” – írta Nabokov a lepkevadászatról. Fordítsuk ezt most úgy, hogy a lepkevadász az Olvasó, a lepkék pedig a novellák – fantasztikus, mágikus, melankolikus történetek, leleményes intellektuális játékok, metafizikai mélységekbe hatoló, az emberi lélek legmélyebben levő húrjait megérintő írások – köztük legalább egy tucatnyi remekmű. Jó vadászatot, pompás időtöltést mindenkinek!

Saint-Exupéry a gépi huszadik század író-fia: hivatásos pilóta volt a polgári repülés hőskorában, prózai hivatása regényes dél-amerikai és afrikai tájakra és kalandokba sodorta, repülőtiszt volt a második világháborúban, annak a Felderítő Légierőnek a tagja, amelynek megadatott, hogy mindvégig harcolhasson a legázolt Franciaországért. Sok száz veszélyes felderítőútján készült a halálra, amely Korzika felett érte el, 1944-ben.
Mestersége avatta íróvá, a két világháború közötti, nem szerencsés francia írónemzedék jelentékeny alakjává. Kötetünkben négy „repülőregényét” közöljük, az 1929-es születésű Déli futárgép-e, amelyet a Szaharában írt, az 1931-es Éjszakai repülés-t, amely az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején készült, az 1939-es Az ember földjé-t, és utolsó regényét, az 1942-es A hadirepülő-t, amelyet már a repülőszázados írt.

Fehér Klára három vidám, immár klasszikussá nemesedett kisregényében Kovács Zsoli életét, kalandjait követhetjük nyomon.
A gyermeki lelket jól ismerő és a kicsinyeket nagyon szerető írónő e három kisregénye az idők folyamán klasszikussá vált. Ha a könyveiből itt-ott a néhány tíz évvel ezelőtti körülmények ki is kandikálnak, mert a társadalmi szituációk megváltoztak, humanista mondanivalójuk és kalandos meseszövésük ma is érvényes.

A közvetlen környezet megismerésében jó segítségül szolgálhatnak a gyermekek számára a képes, egyszerű nyelvezettel megírt enciklopédiák. A legtöbb ilyen jellegű, magyar nyelven is hozzáférhető munka azonban nemzetközi kiadvány – az első, kifejezetten „erdélyi magyar” gyermekenciklopédia Zágoni Balázs és Kürti Andrea könyve lesz. Az író és az illusztrátor az erdélyi gyermeket környező valóságot veszi szemügyre, és külön fejezetekben ismerteti a különböző népeket, nyelveket, országokat, vallásokat, továbbá a háztartásban fellelhető dolgokat, a családi viszonyokat és eseményeket, az ételfajtákat, amelyekkel gyakran találkozhatunk, az erdélyi ünnepköröket, öltözeteket, és vázolja az utazási lehetőségeket is.

A Bóbitán túl… Weöres Sándorról talán ma is mindenkinek először a gyerekeknek írt versei jutnak eszébe. Az életművét gondozó Helikon Kiadó azonban igyekszik megmutatni e sokoldalú alkotó minden arcát, és kiadatlan, felnőtteknek szóló művei mellett olyan gyerekirodalmi csemegéket is kínál, melyek tovább árnyalják a róla kialakult képet.
Az Éren-nádon címet viselő kötet ismert és kevéssé ismert állatos versek, mondókák gyűjteménye, Keresztes Dóra rajzaival illusztrálva. Az eddigi szám szerint legteljesebb tematikus válogatás hetven költeményt tartalmaz. Állatfajták szerint összegyűjtve sorakoznak a rigmusok kutyákról, macskákról, na és persze olyan állatokról is, mint Zimzizim, akit a költő teremtett.

A nevelés társadalmilag meghatározott, céltudatos tevékenység. Célja, hogy a gyermek személyisége kibontakozhasson, egyben társadalmi fejlődésének objektív folyamata is létrejöjjön – szokásrendszerek, értékalapok kialakulásával.
A ma gyermeke a holnap felnőttje, aki majd építi gyermeke jövőjét, társadalmát, ilyen módon senkinek sem lehet közömbös, mivé fejlődik, hogyan alakul gyermekeink élete. Ezért fontos megvizsgálnunk a családi- és az intézményes nevelés elé gördített akadályokat, a nevelési folyamat problémáit. Megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a morális nevelés többet, jobbat tehet gyermekeink személyiségének formálásáért, jellemük fejlesztéséért, viselkedéskultúrájuk alakulásáért.
Hogyan lehetséges az óvodáskorú gyermekek erkölcsiségének alakítása változó világunkban, gyermekeink élő közegében – hangsúlyozottan a család és az óvoda légkörében. Találjunk rá azokra a módszerekre, eszközökre, amelyek segíthetik gyermekeink szociális tanulásának folyamatát. Keressük meg, milyen teendőink lehetnek annak érdekében, hogy gyermekeink felnőtt emberként pozitív értékekkel élhessék mindennapjaikat, formálhassák szebbé és jobbá környezetüket.
Gyermekeink, óvodáskoruk lezártával, olyan erkölcsi érzékenységgel viselkedjenek, amely biztos alapot jelenthet az iskolai oktatás-nevelés folyamatához, annak szűkebb-tágabb környezetében alakuló személyiségükhöz.

88 fantasztikus jóéjtmese Erwin Moser tüneményes világából
Macskák és egerek, tigrisek és kenguruk: Erwin Moser állatsereglete újabb lélegzetelállító kalandokkal várja az olvasókat. Hőseink barátságot kötnek egymással, szokatlan járműveket és különös szerkezeteket találnak fel, bejárják a sivatagokat, a tengereket, de még a világűrt is. A Macskovszkij cirkuszban kandúrok az artisták, Citronella, a kisegér megszelídít egy leopárdot, egy merész kismalac pedig valódi bátorságról tesz tanúbizonyságot.
Erwin Moser újabb történetei kacagtatóak, bámulatosak. Rajzain rengeteg felfedeznivaló várja a mesehallgató gyerekeket.
Olvassuk, hallgassuk – és szőjük együtt tovább a történeteket!

Hogy megértsük Ferenc pápa gondolatvilágát, kiválogattunk néhány idézetet írásaiból, melyek együttesen betekintést nyújtanak arra vonatkozólag, hogy mit várhatunk tőle, mint pápától. Kiválasztott mondásait naptár formájába rendeztük a napi imádsághoz és elmélkedéshez, majd tanítói célzattal rendszereztük, hogy bevilágítsák napjainkat, és összekapcsolódjanak hitünk titkának élő rózsa füzérével. Mindennap fogadjanak el belőle egy adagot, és ne sajnálják az időt arra, hogy megízleljenek minden szót. Minden napnak megvan a maga íze, a maga ritmusa. Talán olyan bölcsességkincseket fedeznek fel Ferenc pápa szavaiban, melyek megerősítik hitüket, fokozzák a reményt, és közelebb kerülnek általuk Istenhez és embertársaikhoz „nyílt elmével és hűséges szívvel”.Ferenc pápa gondolatainak ezen apró „gyöngyszemeit”azonban a nem hívő ember számára is éppúgy ajánljuk, hiszen számukra is szellemi és erkölcsi útmutatást nyújthatnak mindennapi életükhöz.

Franklin tud kettesével számolni és be tudja kötni a cipőfűzőjét. Mindig nagyon készséges és barátságos. Néha-néha mégis elkövet egy-egy hibát. Egyszer régen elfelejtette meglocsolni Vakond bácsi virágait. Akkor is rettenetesen szégyelte magát, amikor megszegte Medvének tett ígéretét. Ma már tudja, hogy bocsánatot kérni bizony nehéz dolog. Egy napon azt is meg kell tanulnia, hogy olykor megbocsátani sem könnyű.

Franklin tud kettesével számolni, és be tudja kötni a cipőfűzőjét. Szívesen segít otthon a szüleinek, Bagoly tanító bácsinak pedig az iskolában. Mindig kapható egy kis gereblyézésre a szomszédoknál, és a barátai is bátran fordulhatnak hozzá bármilyen kéréssel. Egy napon azonban Franklin talán kicsit túl segítőkésznek bizonyult…

Salinger, aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

A Corvina tematikus útikönyvsorozatának harmadik kötete az egyedülálló magyarországi vízkincsre települt gyógyfürdőket és gyógyszállókat mutatja be országrészenként. A könyv használatát nagyban elősegíti, hogy mindjárt az elején tájékoztatást kapunk a kötetben előforduló szakkifejezésekről és a különböző termálvizek összetételéről.
Az egyes országrészeken belül megismerkedhetünk a jelentősebb gyógyfürdőkkel és gyógyszállókkal, az egész ország területéről összesen 122-vel, azok történetével és szolgáltatásaival, valamint az adott környék látnivalóival is. Minden egyes létesítménynél szerepel az elérhetőség, a nyitva tartás, az egyes medencék és szolgáltatások felsorolása, a gyógyvíz összetétele és azoknak a betegségeknek a fölsorolása, amelyekre a vizet ajánlják.
Hogy a kép még teljesebb legyen, a kötet végén megnevezünk további 110 fürdőt és hotelt, amelyek ugyan nincsenek gyógyfürdővé nyilvánítva, de magas oldott ásványianyag-tartalmú termálvízzel rendelkeznek. Ezeknek szintén megadjuk a címét. A kötetet annak a 98 határon túli gyógyfürdőnek és gyógyszállónak a listája zárja, amelyek az I. világháború előtt létesültek, és még ma is működnek. Az útikönyvet 470 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS-koordináták segítik.

Ez a lenyűgöző kiadvány fényképek, rajzok és leírások segítségével mutatja be a gyógynövények páratlanul gazdag világát: mindenre kiterjedő információkkal lát el a növényfajtákról, azonosításukról, gyűjtési idejükről, hatóanyagaikról, gyógyászati, kozmetikai és konyhai felhasználásukról. Bevezet az általános egészségügyi problémák házi orvoslásának titkaiba, receptgyűjteménye pedig megismertet azokkal az ételekkel, amelyeknek különleges összetevői a finom gyógynövények.

Már gyűjtögető őseink is felfedezték, hogy egyes növények gyógyító erővel bírnak. Napjainkban pedig ismét reneszánszát éli a növénygyógyászat, sokan lelik örömüket a hasznos növények gyűjtögetésében és termesztésében.
A kötetből megtudhatjuk, hogyan kell helyesen begyűjteni és tárolni a gyógynövényeket, és miként kell elkészíteni és fogyasztani a gyógyteákat. A könyv fényképekkel kiegészítve mutat be számos gyógynövényt, ismerteti a termesztéssel és begyűjtéssel kapcsolatos tudnivalókat, és ízletes tearecepteket közöl a különféle panaszokra, betegségekre.

Boszorkányok nélkül nem is létezne a mesék birodalma; szerepük azért nem lebecsülhető, hiszen azzal, hogy akadályozzák a mesehőst áhított célja elérésében, voltaképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy megacélozódjon akaratereje, jelleme. Mivel a boszorkányság meglehetősen nagy szellemi erőt kívánó tevékenység, komoly előképzettséget igényel; ki lenne leginkább hivatott utódainak átadni a tudományt, mint Anya-Banya a lányainak? Lázár Ervin új kötetének meseregényében A legkisebb boszorkány – akárcsak két testvére – beül a boszorkánytanonc-padba, hogy figyelmesen meghallgassa édesanyja bűbájosságra oktató szavait. Ám mintha Amarilláról leperegne minden rossz, s nem annyira azért, mert „elvetemült”, inkább azért, mert szívét foglyul ejtette egy „földi” legény, Király Kis Miklós. Csakhogy a dalia Tündér Tercia kezére áhítozik. Mit tehet a csúnyácska, szeplős, vörös hajú kis boszorkány? Minden tehetségét latba vetve szolgálja a szerelmesek ügyét, magára vonva ezzel Anya-Banya haragját és átkát. Varázslatosan szép írás A legkisebb boszorkány; kacagtató, népies életképek és lírai szépségű jelenetek váltakozása, mely mesét és valóságot tündérszálakkal sző egybe. A meseregény mellett hat rövid történet szerepel még a kötetben. Ne akarj másnak látszani, mint ami vagy – tanítja az Állatmese. Lásd meg az igazi szépségeket a jelenségek nyüzsgő és tarka forgatagában – tanítja a Metrómese. Allegorikus történet Vérengző Alfrédé, a zsarnoké és December tábornoké, az erőszakkal fenntartott hatalom bármelyik percben széteshet, bukása törvényszerű – tanítják e mesék. A kötet címadó története egy furcsa birodalom hétköznapjaiba enged bepillantást. – 8-10 éveseknek melegen ajánlott.

Csukás István, a gyerekek és mesés kedvű felnőttek kedvenc meseírója, Kossuth-díjas költő ebben a könyvében igencsak meglódítja a képzeletünket. De nem csak a képzeletünket, hanem minket is. Elég egy nagy tüsszentés, és már repülünk! Hogy mivel repülünk? Hát a tüsszentés-meghajtású hapci-rakétával! Hogy hova repülünk? Bele a mesébe, a mesének is a közepébe, ahol a rejtelmes szigetek vannak, a szigeteken még rejtélyesebb dolgok várnak ránk. De azért ismerősek is, csak egy kicsit felnagyítva, egy kicsit elvarázsolva, és olvasás közben örömmel hagyjuk elvarázsolni magunkat. A varázslásban segítenek Szőnyi Gergely rajzai, továbblendítve képzeletünket. a Hókuszpókusz-szigetekre.

Malacmentés
„… nem valami lelkesen ültünk a kocsiban. Barni izgult, hogy nagyiéknál benne van-e még a tévécsomagban az Animax, és meg tudja-e nézni este a Narutót, én Pigu miatt izgultam, hogy a köd, amit gyorsan a farmom köré eresztettem, vajon távol tartja-e majd a farkasokat.”
Aliz családja egy hétvégét tölt a nagyszülőknél vidéken. Se térerő, se wifi, és még a televízió is elromlott. A gyerekek nem tudnak játszani a számítógépen, az okostelefonok használhatatlanok. Vajon mivel töltik majd el ezt a pár napot?
A 9-11 éves gyerekeknek szóló pszichológiai könyvsorozat kötetei egy-egy lelki problémát járnak körül. A könyvek két részből állnak: egy történetből és a hozzá tartozó „segítő” feladatokból.
A történetet kísérő kérdések, feladatok és tanácsok segítenek abban, hogy könnyebben vedd az élet nehézségeit.

A Móra Kiadó 9-11 éves gyerekeknek szóló pszichológiai könyvsorozatának kötetei egy-egy lelki problémát járnak körül. A könyvek két részből állnak: egy történetből és a hozzá tartozó, segítő feladatokból, tanácsokból, amelyek magyarázzák és feloldják az olvasóban az ábrázolt konfliktust és érzelmeket. A kapcsolódó feladatok, tanácsok a Heim Pál Gyermekkórház mentálhigiénés szakembereinek szakmai tudásán alapulnak, a történetek a szakmai csapat és Pacskovszky Zsolt író közös munkájával valósultak meg. A sorozat első kötete a kiközösítés témakörével foglalkozik.
„…mi sokszor nem is gólra játsszuk a focit. Aznap se gólra játszottuk. Hanem kapufára” – meséli Patrik, akinek osztálytársai megdöbbentő játékot eszelnek ki arra, hogy egymást megleckéztessék.

Milyen ez a kötet? Színes, izgalmas, szerteágazó, mint kortárs irodalmunk. Az írások sokféle történetmeséléssel, különleges szereplőkkel és mindannyiunk számára ismerős élethelyzetekkel, emberi sorsokkal szembesítenek bennünket. Hatalom és kiszolgáltatottság, kulturálisan különböző terek és közösségek érintkezése, a család megtartó szerepe, a valóság korántsem áttetsző szerkezete – ezek a témák adják e könyv csomópontjait.
A Holnap-antológiában olyan elbeszéléseket adunk közre, melyek korábban nem jelentek meg sem papír alapú, sem digitális formában. Frissen, lendületesen lépnek itt elénk, hogy bemutassák az elkövetkező idő irodalmát.

A hullámok Virginia Woolfnak, a huszadik századi regény nagy angol kísérletezőjének hatodik regénye. 1931-ben jelent meg először, és nyomban a legvégletesebben ellentétes kritikai ítéletek kereszttüzébe került. Nem véletlenül – hiszen a szerző legmerészebb (és éppen ezért legjellemzőbb) kísérlete a regényformával. Olyannyira, hogy akár regény terjedelmű prózakölteménynek is nevezhetnénk, vagy ha úgy tetszik, hat különböző tudattartalomra komponált zeneműnek. A könyvnek hat szereplője van – hat belső monológot hallunk.Ezek a monológok olykor érintik egymást, egymáshoz szólnak, de jobbára egymás mellett haladnak – a mű egységét, folyamatát kontrasztjuk és váltakozásuk ritmusa teremti meg, illetve az az összefoglaló metafora, amely megjelenik a váltakozó monológokat nagyobb egységekre – mintegy tételekre – tagoló természetleírásokban, de áthatja a szöveg egészét is, és az idő és az élet múlásának felidézésével objektív keretbe foglalja a tudattartalmak szólamainak szövedékét. Virginia Woolf felfogásában az individuum benyomások összessége: azok a benyomások, melyek saját tudatát érik, és azok, melyeket ő kelt másokban. Egy személyiség sohasem ismerhető meg pusztán saját tudatvilágának feltárulásából, személyiségének része az is, ami belőle mások tudatában él. A két kép kontrasztja döbbent rá az egyén valódi mivoltára. A regény hat szereplőjének monológjai hatszorosan megsokszorozva tárják fel az egyes alakok személyiségét. De a szereplők nem csupán jellegzetes szűrői a világ benyomástömkelegének. Mindegyikük egy-egy magányos erőfeszítés is: megtalálni a jelentést, az érvényes mintát ebben az örökös hullámmozgásban. Ezek a próbálkozások és lehetőségek végül is eggyé fonódnak össze Bernardnak, a könyv író szereplőjének a szólamában. Az ő utolsó nagy monológjában a többi szereplő is új életre kel, az eddig töredékeiben látott kép nagyobb távlatból összeáll, olyasféleképpen, mint József Attilának a formaművészetre vonatkozó hasonlatában a táj, melyet a szerpentinen fölfelé haladva csak szeleteiben látunk, minden szeletet újra meg újra, egyre magasabbról, amíg aztán a már ismert részletek a csúcsról egységbe és ezzel új képbe nem rendeződnek.

Iskolaorvosként azt tapasztaltalom, hogy az iskoláskor minden szakaszában nagyon gyakoriak a helytelen tartásból adódó rendellenességek, a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozási szokások okozta elhízás. A rendellenességek száma folyamatosan nő. Erre csak összefogással reagálhatunk: az iskolaorvos, a szülő, a testnevelő és a gyermek közös munkája elvezethet a baj felismeréséhez, okainak tisztázásához, majd a fennálló baj orvoslásához. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetnünk a baj megelőzésére: az egészséges életmódra. Ebben is kapaszkodót nyújt ez a könyv. (Sárosdi Máridisz Gabriella iskolaorvos)

Alighieri Dante (1265-1321) halálának, vagy inkább halhatatlanságának közelgő hétszázadik évfordulója ösztönző arra, hogy a nagy költő életművére fokozottabban figyeljünk. Az Eötvös József Könyvkiadó 2012-ben jelentette meg Dante első – Magyarországon eddig ismeretlen – művét, A virágot. Most Dante utolsó művét, a Paradicsomot teszi közzé. Mindkét mű Simon Gyula fordítása. Igaz ugyan, hogy a Paradicsomot a magyar olvasóközönség Babits Mihály joggal klasszikusnak mondható fordításában már ismeri, ismerheti. Mondhatjuk úgy is, hogy Babits Mihály értelmezésében: hisz minden igazi műfordítás egyben értelmezés is, a műfordító értelmezése. Simon Gyula munkája, fordításának szövege új és eltérő a babitsi szövegtől: a dantei művet más nézőpontból közelíti meg, a dantei mű szellemének más elemeit emeli ki, a dantei művészet más arculatát, jellegzetességeit mutatja meg. A szándékban azonban vállalja a közösséget elődjével: a hűségben Dante szelleméhez, Dante művészetéhez.

Létezett-e ősmagyar nyelv? Kik voltak a szabirok? Ismerik-e nyelvünk működését a kisgyermekek? Az igen sokoldalú Kossuth-díjas író anyanyelvkutatásának újabb gyümölcse ezúttal is megbízható források nyomán és logikus módszer birtokában világít át ó adatokat és újabb leleteket.

Ebből a kisebbeknek szóló képes Bibliából úgy mesélhetjük el a gyerekeknek a történeteket, hogy átélhetik a teremtés szépségét, izgulhatnak Dávidért a csatában, Dánielért az oroszlánok között és Jézus tanítványaiért a viharban. A beleélést segítik a gyermekek fantáziáját megragadó illusztrációk és a könnyen érthető szöveg is. A történetekből a kicsik is megérezhetik, hogyan gondoskodik Isten az emberekről, hogyan tartja meg ígéreteit, és miként hív bennünket, hogy szeressük őt és egymást…

„Ki érti a csajokat?” A főhős-narrátor gyakran ismételgeti a Vian-életműsorozat tizenkettedik kötetének címét. Hogy is érthetné a csajokat, akik szépek, kívánatosak, gazdagok, de ez mintha nem lenne elég nekik, ugyanis férfiruhába öltöznek, sőt, mintha jobban érdeklődnének egymás iránt, mint a hozzájuk hasonlóan gazdag, Buickból Cadillacbe, onnan motorcsónakba pattanó, széles vállú aranyifjak iránt. Gaya tizenhét éves, gyönyörű, mindene megvan, és férjhez akar menni. Főhősünk, Francis Deacon ezt nem érti – hiszen nem érti a csajokat –, először kérdezősködik, aztán a rejtély nyomába ered, és a lánglelkű leányszabadító szerepében tetszelegve olyan vad drogmaffia-akcióba keveredik, hogy maga is megbánja. Amikor egy nagyobb szállítmány vételárát képező tízezer dollárt magához vesz, elszabadul a pokol, és Francis üldözőből üldözötté válik. Az egész washingtoni meleg és leszbikus drogmaffia a nyakában liheg. Autós üldözés, hatalmas bunyók, patakokban folyó vér és whisky, lövöldözés, nőnek öltözött férfiak – és persze szex; a szerző minden eszközt bevet, ami egy remek krimihez szükséges. Sőt, talán kicsivel többet is. Az olvasóban felmerül a gyanú: nem paródiával van esetleg dolga? Ha erre gondol, jó nyomon jár, hiszen Vian Vernon Sullivan álnéven írott regényei stílus- és műfajparódiák, egyszerre vonultatják fel és figurázzák ki a keményvonalas amerikai krimik és gengszterfilmek cselekményszövését és jellegzetességeit. Alakjai elrajzolt, életnagyságnál nagyobb plakátfigurák, nem véletlen, hogy a filmek – és kisebb kitekintéssel a P. Howard néven alkotó Rejtő Jenő könyvei – mellett a képregények is eszünkbe jutnak róluk. Az üldözésben és üldöztetésben megfáradt Francis és öccse, Ritchie végül halomra lő mindenkit, és akit netán mégsem, az egy kigyulladt verdában végzi, helyreáll tehát a felfordult világ. Csak a csajok maradnak le valahogy. Mindegy, őket úgysem érti senki.

A szorongás megkeseríti az életünket, megfoszt nagyszerű lehetőségektől, elrabolja az örömünket és nem engedi, hogy pihenjünk. Hiába menekülünk előle, egyre növekvő teret követel. A könyv pszichológus szerzője, aki maga is megküzdött a liftektől való rettegésével, elmagyarázza, hogy a szorongás eredeti, hasznos funkciójában egy figyelmeztető jelzés. Ezért nem is kell teljesen eltüntetni az életünkből. Ha a könyvben leírt világos lépéseket követve szembenézünk vele, képesek leszünk visszaterelni azok közé a korlátok közé, ahol működnie kell.

Támadt már olyan gondolata, hogy túl sokat iszik, és ezen változtatni kellene? – teszi fel a kérdést a könyv addiktológus szerzője, aki saját tapasztalatból szól, hiszen harminc évvel ezelőtt maga is ebben a helyzetben volt. Bemutatja, milyen hatással van az alkohol az agyra, a testre és az életvitelre, és milyen módszerek lehetnek segítségére annak, aki szeretne leszokni a túlzott alkoholfogyasztásról.
Gyakorlati szempontból közelíti meg a változás útjának egyes lépéseit:
– mikor válik az alkohol problémává
– hogyan változtathat a helyzetén – legyen ez az első próbálkozása vagy a sokadik
– kitől érdemes segítséget kérni, és kitől nem
– milyen reális célokat tűzzön ki
– hogyan kerülje el a visszaesést, illetve mit tegyen, ha ez mégis megtörtént
– hogyan támogathatja a hozzátartozó az alkoholproblémától szenvedő embert?

Kérdések, amelyeken gyerekkorunk óta törjük a fejünket… amelyekre egész életünkben keressük a választ!
Fiúk, lányok, kik vagyunk?
Életre szól-e a barátság?
Mi tesz boldoggá?
Mi a szerelem?
Mitől lesz sikeres az életünk?
A könyvben ezekről a kérdésekről gondolkodunk, hogy megismerjük magunkat, örüljünk magunknak és boldogok legyünk.

A 25 kötetes Britannica Hungarica Nagylexikon életrajzi szócikkeiből készült válogatás mintegy 300 zeneszerző pályaképén keresztül ad áttekintést a nyugati – benne a magyar – zene három évszázados történetéről a barokk muzsika kezdeteitől a klasszikus modernizmus korszakáig (hozzávetőleg a XX. század derekáig).

„Tudod, mama, ha nagy leszek, építek egy gépet, és az minden reggel, mikor nincs vasárnap, elmegy helyetted dolgozni, és te itthon maradsz, és egész délelőtt futballozunk. És este a gép megfőzi a vacsorát, és akkor te egész este mesélsz.”
Kobak óvodás kisfiú, környezetének tárgyai, a világ jelenségei még sok újat nyújtanak számára. Érdekes, mulatságos történeteket talál ki róluk, és sok-sok mesét hall a mamájától is. Vonatról, spenótról, traktorról, piros autóról, sárkányról, törpéről, rágógumiról és még sok mindenről szólnak ezek a mesés történetek, később az ábécéről meg az első apró iskolai kalandokról is. Kevés olyan könyv van, amely jobban érdekelné az óvodásokat, mint Kobak könyve. Banga Ferenc színes rajzai nagyszerűen illenek a kissé groteszk hangvételű, derűs történetekhez.

Lázár Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat.

Nicsak, mennyi minden fér egy ekkora verseskönyvbe! Van itt, kérem, „cipőfűző, pléhdoboz, fenyőfáról két toboz”, kopogó ugróiskola, ötujjú gesztenyefalevél, no meg sok-sok bodzavirágpor. De megismerkedünk Sampusszal, a fekete uszkárral, és Jeromossal, a remeterákkal is. Ez a színes kavalkád a szerzőtől megszokott könnyed humorral tárul fel előttünk, mint a gondolj-rám-virág szirmai.
A könyv most Schall Eszter illusztrációival jelenik meg, s ezzel méltó párja a képileg 2012-ben megújított, Lila fecske című verseskötetnek.

Másodszor is megszületünk az anyanyelv megtanulásával. Ezt az élményt a bölcsődalok, játékok, énekelt és mondott versek, mesék teszik felejthetetlenné. Egy jó óvónő nem lehet meg e kincsek tudása nélkül. A gyerekekkel csak az tud szóba állni, aki érti és használja a játék és mese nyelvét. Ennek elsajátításához nyújt segítséget ez a könyv.