NyÃrÅ‘ József: Isten igájában
A Nemzeti Könyvtár 89. kötete NyirÅ‘ József Ãró életműve elÅ‘tt tiszteleg. Az Isten igájában cÃmű énregény új kiadása a magyar irodalmi kánon újraalkotásának újabb állomása. E könyv folytatja azt a sort, mely a Nemzeti Könyvtár 1. kötetének megjelenésével vette kezdetét.
A Nemzeti Könyvtár 1. kötete A régi ház cÃmű családregény Tormay Cécile német ajkú felmenÅ‘inek magyarrá válásáról szól. MegÃrása után (1914) e könyv németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául is megjelent, világsiker lett. A régi ház kiadásával az antiszemitizmussal vádolt ÃrónÅ‘t, aki csak azért nem kapta meg az irodalmi Nobel-dÃjat, mert idÅ‘közben (1937) elhalálozott, a Nemzeti Könyvtár hangsúlyos helyen szerepeltette.
Karácsony Benő: Napos oldal
Karácsony BenÅ‘, az egykoron rendkÃvül népszerű, de mára méltatlanul elfeledett erdélyi prózaÃró életműsorozatának elsÅ‘ kötetét tartja kezében az olvasó. Az egyéni hangú és széles műveltségű szerzÅ‘ legnagyobb sikerét a Napos oldallal aratta, amelyet egyszerre jellemez mély humanizmus, pajkos, csúfondáros, játékos és sziporkázó humor, irónia, frappáns emberábrázolás, kivételes megfigyelÅ‘készség, igényes nyelvi világ, gyengéd érzelmesség és nosztalgikus sóvárgás egy emberibb világért. Felméri Kázmérnak, a szellemes, okos és minden körülmények között emberséges fÅ‘hÅ‘s személyének megteremtésével Karácsony BenÅ‘ örökre beÃrta nevét az erdélyi és egyetemes magyar irodalomba. A békebeli kisváros bohémvilágából az apai örökségként rámaradt falusi vÃzimalomba, majd a fÅ‘város művészvilágába és Párizsba vezet Felméri útja, hogy majd egy hosszú vargabetűvel hazatérjen oda, ahonnan vétetett. A sok nélkülözés ellenére is tud állhatatosan ember maradni, az élet napos oldalát meglátni és azt értékelni, ebben példát mutatva az elanyagiasodott, elhidegült, a jót és szépet már észre sem vevÅ‘ mai kor emberének. Az Ãzes stÃlusban megÃrt regényt az eredeti erdélyi helyesÃrással, betűhÃven adjuk most közre, pótolva az elmúlt fél évszázad alatt cenzúrázott részeket is.
Hankiss János: Magyar géniusz
A magyar lélek tükrözője.
Somogyváry Gyula: És mégis élünk
Somogyváry Gyula regénye szinte teljesen történelmi tényeken alapul. Egy testvérpár romantikus szerelmi történetében hazánk egyik legtragikusabb – és egyben legfelemelÅ‘bb – korszakát idézi fel, az 1920-21-es éveket. Trianon döntéshozó urai Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni – a háborúban ugyancsak vesztes – Ausztriához. De akadt egy maroknyi népesség, amely fellázadt az igazságtalan döntés ellen. Egyetemisták, gazdalegények veterán frontkatonák, volt különÃtményesek, magyarok, németek, horvátok harcoltak az országrész megmaradásáért. HÅ‘sies küzdelmük a hÃres, kikényszerÃtett népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult. Az És mégis élünk lélekemelÅ‘ története az igaz hazafiság regénye.
Wass Albert: A funtineli boszorkány 1.
Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghÃresebb regénytrilógiájában. FÅ‘hÅ‘se, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli, végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesÃtÅ‘jévé teszi.
Wass Albert: A funtineli boszorkány 2.
Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi Ãró szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. SÅ‘t, a regénybÅ‘l szÃnházi elÅ‘adás is készült, amelyet az Új SzÃnház mutatott be 2015-ben.
Wass Albert: A funtineli boszorkány 3.
Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi Ãró szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. SÅ‘t, a regénybÅ‘l szÃnházi elÅ‘adás is készült, amelyet az Új SzÃnház mutatott be 2015-ben.
Petőfi Sándor: Petőfi Sándor és Arany János levelezése
Sok oka van annak, hogy jó dolog magyarnak lenni – ezek között nem a legkisebb, hogy az ember eredetiben olvashatja PetÅ‘fi Sándor és Arany János verseit. Ennyi idÅ‘ távlatából már nyugodtan elmondhatjuk: ez a két zseniális ember soha el nem avuló életművet alkotott. Mi, akik Å‘utánuk születtünk, gazdagabbak vagyunk általa, mint azok, akik nem érték meg a szÃnrelépésüket.
Ady Endre: Válogatott versek
Ady Endrével az ember először az iskolában találkozik, ahol, ha szerencséje van, jó magyartanártól hall jó gondolatokat róla, ha nincs szerencséje, rossz tanár mellett lapozza tovább az irodalmi olvasókönyvet. Nekem ez ügyben szerencsém volt, mégsem ez volt az igazi találkozás. Arra akkor került sor, amikor otthon, bogarászván az otthoni könyvek között, kezembe akadt egy Ady-kötet, belelapoztam, és szinte mellbe vágott, amit ott találtam.
Saját, kamasz magam elöl is eltakart önmagammal találkoztam.
Most már tudom: Adyt olvasva mindenki Ãgy jár, aki nyitott szÃvvel fogadja. Hiszen ez az igazán nagy művészet varázslata: az igazi, önámÃtásoktól, felvett szerepektÅ‘l mentes önmagunkkal való találkozás katartikus élménye.
Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái
Munkácsyt Andorai Péter alakÃtotta abban a Mednyánszky cÃmű filmben, amit SzÅ‘nyi G. Sándor rendezÅ‘vel csináltunk Szabó György forgatókönyvébÅ‘l. A festÅ‘ feleségét Kovács Mária alakÃtotta remekül. Mednyánszky László festÅ‘művész életének egy-egy periódusát elevenÃti fel a film, aminek operatÅ‘re voltam, benne azzal a jelenettel is, amikor Mednyánszky elvetÅ‘dik Munkácsy legendásan elegáns és a potenciális megrendelÅ‘k, a finom közönség számára is nyitott műtermébe, Párizsba. A műterem – természetesen – dÃszletben épült újjá, de mindent elkövettünk, hogy azt az atmoszférát visszaadjuk a filmen, amilyen akkor, a millenniumi idÅ‘kben lehetett. Mint sok beszámolóból tudhatjuk, Munkácsyné, Cécile Papier olyan jól “adta el” a férjét, hogy annak más teendÅ‘je sem maradt, mint festeni, alkotni, s minden más teendÅ‘t ellátott – köztük az üzleti tÃpusúakat is – a ház francia asszonya.
Jókai Anna: Ne féljetek; Godot megjött; Ima Magyarországért
“Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötÅ‘döm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori fÅ‘szerkesztÅ‘je azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem.”
Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos
ERUM NOVARUM cÃmmel XIII. Leó pápa 1891-ben enciklikát adott ki. Összefoglalta benn a kor tudósainak, szellemi embereinek tanulmányait arról, hogyan fésülhetÅ‘ össze a szocializmus (kommunizmus) és a kereszténység, az egyház. Nagyon sok filozófus, Ãró, társadalomkutató úgy látta, hogy a Marx-Engels által vizionált imperializmus ellenszere lehet a keresztényszocializmus. A magántulajdon eltörlése. A munkásosztály és a parasztság felemelése, az osztályharc megszüntetése. A szociális tevékenység minden elé helyezése. Az elesettek felkarolása. A kizsákmányoló tÅ‘kések elzavarása – mindez az egyház részvételével. Miért ne lehetne a szocializmusban élÅ‘ ember istenhÃvÅ‘? Miért ne lehetne összeházasÃtani azt, ami értékelhetÅ‘ a marxizmusban, Jézus Krisztussal? A marxi értelemben vett szocialista államrendben miért ne lehetnének templomok, bazilikák, püspökségek, és egyáltalán – a kommunista utópia miért helyezkedne szembe a vallással? Jó, ebben az esetben ki kell dobni a hajóról a dialektikus materializmus több tonnányi csomagját, dobjuk hát ki! Lelkes csoportok jöttek létre, mozgalom – miközben a kapitalizmus haszonélvezÅ‘i nevettek az egészen, úgysem lesz ebbÅ‘l semmi. És nekik lett igazuk. EgyelÅ‘re. De ki tudja, mit tartogat még a jövÅ‘?
Csoóri Sándor: Eltemethetetlen gondok
Bevezető test- és lélekközelből
Az ő halálával a magyar irodalom egy meghatározó korszaka lezárult, s bizonyára újabb fejezet indult el.
Amikor az ember még ilyen terheket is cipel a társa elvesztésén kÃvül,
nehéz megszólalni. Milyen műfajban lehet elmondani mindazt, amire már csak múlt idÅ‘ben gondolhatunk – a közös életünket? Talán elmesélni?
EligazÃtásul Sándorról, ahogyan én ismertem: Nagyon sokan bántották, mert nem fért el a kötelezÅ‘ keretek között, de igazán megsérteni vagy megalázni nem lehetett, nem sikerült senkinek,
mert az ő igazsága mélyről jött, nagyon mélyről!
Bayer Zsolt: 1100 év Európa közepén
Bayer Zsolt aprólékosan bejárta a létezhetetlent. Több mint húsz éve olyat tett, mint kevesen. Elindult a csodaszemű Nemes Tibor operatÅ‘rrel, és megállt minden élÅ‘nél. Ezért is sokáig tartott az út. ÉlÅ‘ itt maga a táj, a házakon az ereszték, a falusi templomokban a harang. És élÅ‘vé válnak a hely egykori történései. Megszólalnak, beszélni kezdenek a csonka várfalak, a kopjafák, az utcakövek. Embert nem állÃt meg, hogy kérdezzen – ember helyett beszéljen az emberi. Szólaljon meg az egykor e helyt kocsmából kifordult vers, éledjenek fel újra régi regék falvakról, hegyekrÅ‘l, várakról. Most Bayer Zsoltot nem érdekli az Ember. Az érdekli, ami összerakja az Embert. A történelme, a hitvilága, költészete, teremtményei, a legendák, a valósággá szépült álomvilág. Ember mondhat nagyot, emlékezhet rosszul – a kövek, az óriásfák, a szÃv alakú sÃrok nem. Azok csak pontosan idézhetnek fel mindent. Embert lehet várbörtönbe zárni, egymás ellen uszÃtni, de ettÅ‘l kevés lenne a példabeszéd. Példásabb jó pár legyilkolt székely nevének felsorolása, mint a dokumentalista magyarázat.
Â
Â
Â
Â
Â
Â
DEC